Európai jelentőségű az abasári feltárás
„Egyedülállóak a Kárpát-medencében azok a falmaradványok, amelyeket részlegesen feltártak Abasáron az elmúlt években. Mivel a hozzá kapcsolódó temetkezések egyértelműen a 11. század első felére, közepére datálják a romokat, szinte bizonyosan Aba Sámuel királyi központjának rotundáját, vagyis körtemplomát, illetve a hozzá kapcsolódó palotaszárnyat rejti a dombtető. Ebből a korszakból nemhogy világi, de szakrális emlékünk is csak nyomokban, töredékekben van” - jelentette ki a műemlékem.hu magazinnak Entz Géza művészettörténész, miután megtekintette a feltárási területet. „A rotunda, a hozzá kapcsolódó négyszögletes alaprajzú palotával egyértelműen a nyugat-európai mintákat követi, amelynek a forrása Nagy Károly aacheni épületegyüttese. Abasárra, a harmadik magyar király székhelyére persze nyilván német közvetítéssel és nem közvetlenül jutott el a frank példa, ám azt bizonyítja, hogy az ország már a 11. század közepén bekapcsolódott a kontinens nyugati felének szellemi áramlataiba” - tette hozzá.
Mint arról már beszámoltunk, tavaly megfenekleni látszott a 2006 óta minden évben néhány napon át tartó feltárás az abasári Bolt-tetőn. Nyáron Fodor László, az egri vármúzeum osztályvezető régésze portálunknak kijelentette: attól tart, hogy a források elapadása miatt az eddig feltárt emlékeket vissza kell majd temetni. A település polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó ekkor a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai segítségét kérte, s az intézmény főigazgatója az MNM középkoros szakmúzeumának, a Visegrádi Mátyás Király Múzeumnak az igazgatóját, Buzás Gergelyt kérte fel, hogy Fodor Lászlóval és az egri múzeummal együttműködve folytassa a feltárásokat. Az önkormányzat pályázatra készül, hogy annak keretén belül már idén tavasztól elkezdjék feltárni a romokat és bemutassák a páratlan jelentőségű emléket.
„Tavasszal célszerű volna megkezdeni a munkákat, mégpedig lehetőleg minél nagyobb területen. A már azonosított körtemplomtól és palotaszárny eddig kiásott keleti végétől nyugatra és délre eső viszonylag nagy terület érintetlen, itt még nem folyt kutatás. Ki kell bontani a palotaszárny teljes maradványát és meg kellene találni a 11. századi királyi központ esetleges erődítését is, amely a dombtető szélén lehetett. Fontos volna a rotunda még föld alatt rejtőző, központi részén kutatni, már csak azért is, mert a legértékesebb temetkezésnek, vagyis Aba Sámuel király sírjának itt kell lennie. Bár a rotunda egy részére egy családi házat építettek, amit a teljes feltáráshoz le kellene bontani, szerencsére éppen ez a központi rész szabadon maradt, csupán egy kis virágoskert van fölötte” - mondta Buzás Gergely régész, művészettörténész, aki úgy véli: ha a sír meg is van, azt biztosan megbolygatták az eltelt csaknem ezer esztendőben.
A tavaszi nagy feltárás után, a pályázathoz kapcsolódva akár még az idei év egy későbbi szakaszában folytatni kell a részletes kutatásokat, amelyek révén az évszázadokon át fennálló, és időközben sokszor átépített, kibővített épületegyüttes korszakait ismerhetnénk meg. Az idei feltárások és romkonzerválások lezárulta után is még több éven át célszerű volna kisebb ásatásokat rendezni a területen, akár úgy is, hogy a látogatók figyelemmel kísérhessék a tudományos munkát, így gazdagítva azt az élményt nyújtó és egyben oktató célzatú programot, amelyet a Bolt tetőre tervezett látogatóközpont nyújthat az ide látogatóknak.
A feltárás első két szakasza kevesebb mint tízmillió forintból valósítható meg. Ebből az összegből már a maradványok legnagyobb része feltárható volna, s lehetőség nyílna az egykori királyi központ bemutatására is, hiszen az ásatás teljes befejezéséig és a végleges műemléki helyreállítás megvalósulásáig egy hatalmas sátrat állítanának fel a feltárt falak, járószintek fölé.
Kapcsolódó cikkeink:
Megtörnék a királyt sújtó átkot
Átok ülne a harmadik magyar királyon?