Megőrzött falképek, fogyatkozó remény
A templom közelmúltjának sajátos tortúrája 18 éve kezdődött, amikor Tóth István tiszteletes pályakezdő lelkészként érkezett Abaújvárra, és szembesülnie kellett azzal, hogy az aljzatot felszedték, a padokat egy közeli tanyán tárolják, így a templom istentiszteletek megtartására teljesen alkalmatlan.
Már 1912-ben kiderült, hogy a felszíni festés alatt gótikus kifestés van. 1947-ben az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez jóval nagyobb, mint hitték, 1997-ben pedig bebizonyosodott, hogy körülbelül száz négyzetméternyi kiterjedésű. Az abaújvári templom jelentőségét még az is növeli, hogy a 2008-as régészeti feltárás közben megtalálták feltehetően építtetőjének, Perényi Péter országbírónak (vagy egy megegyező nevű rokonának) a sírkövét. A ma álló épület ugyan 14. századi eredetű, azonban egyes feltételezések szerint korábbi előzménye volt, ám ezt nem sikerült még igazolni.
Tóth István tiszteletesnek bőven kijutott a csalódásból 2000-től, mert állami forrásokat nem, csakis egyháziakat kapott, amelyek azonban nem voltak elegendőek a döntő fontosságú lépések megtételéhez. Mire a műemlékvédelem által előírt szakvéleményeket beszerezték, már csak arra maradt a Millenniumi Vallási Alapból kapott jelentős támogatásból, hogy a tetőszerkezet anyagait megvásárolják.
Következett öt év helyben járás, a pályázataikat sorra nem fogadták be. Később, 2008-ban a Tiszáninneni Református Egyházkerülettől egy jelentős összegű támogatást kaptak a régészeti munkák folytatására, ám a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkadíja ismét kiapasztotta a kasszát.
A történet tehát keserves. 2012-ben aztán 47 millió forint támogatásból helyrehozták, festették a külső falakat, rendbe tették a templom környezetét, a templomot belülről alkalmassá tették az istentiszteletek megtartására, s kiépítették a megvilágítást. A közelmúltban pedig 7 millió forintot nyertek pályázat útján a freskók feltárásának céljaira. A szakemberek három egymást követő hónapban dolgoznak egy-egy héten át, de a munka kitolódhat még júliusra is. Remélik, hogy az eredmény alapja lehet egy újabb pályázatnak.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
„A szentély déli és keleti oldalán dolgozunk” - mondta Fazekas Gyöngyi festő-restaurátor. „Eltávolítjuk a fölösleges vakolatrétegeket a középkori falfelületekről, pótoljuk a hiányzó részeket, és megszüntetjük a falfestményeken lévő mészfátyolt. Elvégezzük a pótlást a feltárt felületeken, kiegészítjük, injektáljuk az eredeti vakolatot. Minimális retusálást fogunk végezni, hogy a falfestések az eredeti szépségükben újra láthatóak legyenek. A hiányzó részeket nem pótoljuk utángondolással a falakon, hanem írásban fogjuk közölni, hogy véleményünk szerint mit tartalmazhatott, és milyen lehetett.”
Mindezzel párhuzamosan a helyi gyülekezet is lépett. A településen alig hetven református él, az istentiszteletekre rendszeresen körülbelül húsz ember jár. Ez a kis közösség a lelkipásztorával együtt viszont összegyűjtött egymillió forintot a szószék helyreállítására. A tiszteletesnek egyébként már voltak korábban is sikeres kezdeményezései. Pár éve „téglajegyeket” árult, egyébként is minden eszközt megragadott a templomának érdekében. Mára azonban a lelkesedés nagyja odalett. Egyetlen vágya, a legfontosabb, teljesült: egyben tartja a gyülekezetet, mindent a hitéletnek rendel alá.
Hogy a templom sorsának lényeges jobbra fordulásában hisz-e még valaki, nem tudjuk.
Kapcsolódó cikkeink:
Szent Bertalant mentették meg a bálozók
Balsorsú freskó a kísértettemplomból
Titokzatos sírkő és madárfészek a csontok között
Az abaújvári református templom a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Már több mint száz éve tudjuk, hogy a református templom csodálatos középkori falképeket rejt, de teljes egészében csak most kerültek napvilágra. Fazekas Gyöngyi festő-restaurátor művész összefoglalója.