Egy magyar, aki az ujja köré csavarta Európát
Pedig a későbbi miniszterelnök és külügyminiszter politikai pályája a szabadságharc után emigránsként folytatódott. Andrássy Gyula Párizsba költözött, Magyarországon pedig távollétében halálra ítélték. Így mint „1848 szép akasztottja” jelent meg a fény városa szalonjaiban – nem kis feltűnést keltve, hiszen kortársai a legszebb magyar férfinak tartották, aki nációtól függetlenül ugyancsak megdobogtatta a női szíveket.
„Óriási szerepe volt Deák Ferenc mellett a Kiegyezésben” - tette hozzá Révész T. Mihály. Még maga a haza bölcse is méltatta a gróf „kapcsolati tőkéjét”. Ekkor Andrássynak már bensőséges kapcsolata alakult ki az akkor még császári, majd '67 után magyar királyi párral: Ferenc Józseffel és Erzsébettel egyaránt.
„Ugyancsak kommersz téma, hogy milyen mélységű volt az a kapocs, amely Erzsébet királynét és Andrássy Gyulát összefűzte, azonban ne feledjük: abban a korban az erotika nem fonta keresztül-kasul az életet mint manapság, így nem hinném, hogy túlléptek volna az őszinte, mély, igaz barátság határán” - véli a kastély igazgatója.
Ferenc Józsefre legalább akkora hatást tett mint a királynéra, hiszen a miniszterelnöki megbízatása után az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterévé nevezte ki a grófot.
A nagy ívű politikai pályát befutott államférfi emlékezetével kissé mostohán bánt az utókor. A Gödöllői Királyi Kastélyban megnyitott kiállítással ezt a tudásbéli hiányt is igyekeznek pótolni. A tárlaton bemutatott tárgyak egy része először látható Magyarországon, hiszen a Nemzeti Múzeum mellett osztrák gyűjteményekből, valamint Betlérről és Krasznahorkáról is hoztak relikviákat. A kastély három termében gróf Andrássy Gyula életének három korszakával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
(Az Andrássy Gyuláról 1860 körül a Simonyi fényirodában készült fénykép a Legújabbkori Történeti Múzeum tulajdona)
