Száz ládányi freskót találtak Aquincumban
„Tulajdonképpen nem volt meglepő a hatalmas leletbőség, hiszen ezen a területen, bár az aquincumi romváros szívében van, még sohasem folyt feltárás” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Láng Orsolya, az Aquincumi Múzeum ásatásvezető régésze. „A negyvenes évek elején, a második világháború alatt Nagy Tibor a szomszédos festőházat tárta fel, azt, amelynek ismételt ásatását tavaly végeztük el, sok részlettel kiegészítve a korábbi kutatómunkát.”
A mostani feltárás helyszíne az egykori festőháztól nyugatra és északra elterülő rész volt, amelyen eddig a – szintén a huszadik században létesített – lődomb helyezkedett el. Elsősorban a több méter magasra feltornyozott föld miatt nem folyhatott feltárás a területen.
„Nemrégiben azonosítottunk egy utcát, amely északról határolta a területet, így tudtuk, hogy épületegyüttes állt itt hajdan, vagyis a festőház, amely a legdélibb, eddig azonosított épület volt itt, nem magányosan állt. A most feltárt csatornák pedig, amelyek a víz kivezetésére szolgáltak, nyugatról és keletről is lehatárolták az ókori tömb helyét” - jelentette ki a régész.
A néhány hetes feltárás eredményeképp kirajzolódott a római város ezen szegletének az építéstörténete. Mint kiderült, a polgárváros három évszázada alatt gyakran átépítették az itt álló házakat. Mivel ez építési törmelék egy részét ilyen alkalmakkor szétterítették, a legelső és a legutolsó római periódus között csaknem másfél méteres szintkülönbség van. Az átépítésekkor levert freskók szintén betöltésként végezték, ennek köszönhetően száz ládányi, rendkívül jó állapotú falképtöredéket tárhattak fel és gyűjtöttek össze a területen. A tisztítást a feltárás alatt folyamatosan végezték a múzeum munkatársai, így a következő ütemben a helyiségenkénti szétválogatásra kerül majd sor. A restaurálás és az összeállítás költségeit a múzeum sem a pályázatból, sem pedig az általános költségvetéséből egyelőre nem tudja fedezni.
„Miután a jelenlegi feltárásra a látogatóterület fejlesztésére szóló pályázaton belül került sor, meghatározott kereteken belül mozoghatunk csak” - mondta el portálunknak Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója. „Így az anyagi forrásaink a festőház rekonstrukcióját megelőző, a környezetét érintő feltárásra korlátozódtak. Sajnos így nincs mód arra, hogy a frissen előkerült falak mindegyikét bemutassuk, hiszen azok konzerválása, látogatók előtti megnyitása meghaladja az erőnket. Ezért az ásatási terület egy részét vissza kell temetnünk, amire már csak azért is szükség van, mert a legkésőbbi, kőlapokkal fedett járószint alig néhány arasznyira van a jelenlegi felszíntől, így egy kis dombot is emelünk fölé, nehogy egy hidegebb télen szétfagyjon.”
A festőház rekonstrukciójának építése – amely tömegében is bemutatja majd, hogy milyen volt egy római lakóház – a feltárás és a helyenként két méter magasságban álló falmaradványok visszatemetése után kezdődhet majd el. Hogy a most megtalált, rendkívül jó állapotú falakat, és az értékes freskókat – immár restaurált állapotban – mikor láthatja majd a nagyközönség, az elkövetkező pályázatok eredményétől függ.
Kapcsolódó cikkeink:
Festőház után szentély épülhet Aquincumban
Római pincét tárnak fel Aquincum szívében
Római ház épül a lődomb helyén
A polgárváros maradványai a műemlékem.hu adarbázisában