Vizsgálják az aquincumi múmiákat
„A múzeumot a szarkofágról egy óbudai lakos értesítette, aki a kertjében végzett munka közben bukkant rá a fedlapjára. Szerencsére csak annyira bolygatta meg, hogy meggyőződjön róla, régészeti emlékről, faragott kőről van szó, így intézményünk szakemberei bonthatták ki a kőládát, amely szinte sérülésmentes volt, s a korábbi évszázadokban sem rabolták ki, vagyis mind a holttestek maradványai, mind a sírmellékletek megvoltak” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Polgár-Nyerges Anita, az Aquincumi Múzeum régésze.
Az igazi meglepetést azonban a két holttest jelentette, amelyeket mumifikáltak haláluk után a 4. század elején. Természetesen nem az aprólékos, jól ismert egyiptomi módszer szerint jártak el, vélhetően csupán fenyőgyantával kezelték és beburkolták a testeket. Ha sikerült a szarkofágot légmentesen lezárni, ez az eljárás is viszonylag jól biztosíthatta a testek megmaradását. Sokat nem tudunk a részletekről, hiszen a hajdani Pannonia provincia területén legfeljebb egy tucat ilyen temetkezés nyomaira bukkantak. A most előkerült múmiák sem maradtak épségben, hiszen a szarkofág fedlapja megsérült, így a lágy részek lebomlottak.
„A testeket még vizsgálják, hiszen a nemük is kérdéses. Annyi bizonyos, hogy egy fiatalabb és egy idősebb egyén maradványai, s a fiatalabb korábban hunyt el, mert a másik temetésekor elmozdították, odébb helyezték a testét” - tette hozzá a régész.
A szarkofág nem egy egykori római temetőben állt, hanem a megtalálásához viszonylag közeli római villához tartozhatott, talán annak a kertjében állt. Az itt élők lehettek azok, akik a mumifikálás technikáját alkalmazták a vallásilag meglehetősen zűrzavaros évtizedekben, amikor a kereszténység fokozatos térhódításával párhuzamosan, a régi istenek tisztelete még nemzedékeken át nem veszett ki.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
A két eltemetett halott neme ugyan bizonytalan, de a vagyoni helyzete nem: a szarkofágban aranyszállal átszőtt szövet maradványaira is rábukkantak, ami arra utal, hogy életükben gazdagok lehettek. A legfontosabb temetkezési melléklet azonban egy vasból készült miniatűr szerszámkészlet volt, amely éppúgy lehetett gyermekkori játék, mint az egyik elhunyt foglalkozásának túlvilágra szánt szimbóluma.
Bár még nem ért véget a maradványok vizsgálata és a sírban talált tárgyak restaurálása, nem lehetetlen, hogy idővel a nagyközönség is láthatja a legújabb aquincumi múmiákat, hiszen a szarkofág érintetlenségének hála a temetkezés jól és látványosan rekonstruálható, így akár ki is állítható (természetesen nem az eredeti földi maradványokkal) az ókori sírláda.
Kapcsolódó cikkünk:
A római polgárváros maradványainak együttese a műemlékem.hu adatbázisában