Eger: székesegyházhoz tartozó kerengőt találtak
Az egri vár fejlesztési programjának kiemelt fontosságú eleme a középkori egri székesegyház műemléki helyreállítása – írja Buzás Gergely az Archeologián megjelent beszámolójában. Az 1800 körül lebontott majd a XIX. század második felétől egy évszázados régészeti munkával feltárt középkori katedrális a középkori Magyarország egyik legnagyobb temploma volt és romjai ma is impozáns részei az egri vár épületegyüttesének. Sajnos az 1960-70-es évek elhibázott műemlék-helyreállítási koncepciója – amelyet tovább súlyosbítottak a 2000-es években elvégzett drénezési munkákkal – súlyos károkat okoztak a középkori épületmaradványokban, így a teljes pusztulás elkerülése érdekében mára elkerülhetetlenné vált a katasztrofális állapotban lévő rom megóvásának újragondolása. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a középkori székesegyház épületének, építéstörténetének alapos megismerése. Évtizedek óta, több kutató munkája révén folyik ma is a székesegyház faragott kő emlékeinek tudományos feldolgozása, amelynek eredményeként a közelmúltban megnyílhatott a vár újrarendezett kőtár-kiállítása is. Ennek kapcsán új elméleti rekonstrukciók is készültek a középkori katedrális egyes építési fázisairól. Közben az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai a korábbi ásatások dokumentációjának összegyűjtését és rendszerezését is megkezdték. Az idén pedig végre megindulhattak az újabb régészeti kutatások is.
A Forster Központ által menedzselt próbafeltárást a Salisbury Kft. a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumával és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködésben, Buzás Gergely vezetésével végezték el az elmúlt két hétben. A kutatás legfontosabb új eredményei a templom északi oldalán nyitott szelvényekben tárultak fel. Itt már az 1930-as évek óta jelentős régészeti kutatások folytak. 1937-38-ban feltárták a Szent István király tiszteletére szentelt templom alapfalait: egy egyenes szentélyzáródású, egyhajós románkori kápolnát ami fölé a XV. században egy poligonális szentélyzáródású, támpilléres teremtemplom épült. Tőle délre, a székesegyház északi homlokzata mentén 1966-ban Kozák Károly egy kelet nyugati irányú falat talált, ám ennek korát és funkcióját nem vizsgálta. Az ásatás meglepetése volt, hogy az 1937-38-as ásatás során kiásott majd visszatemetett alapfalak mellett, az egykori ásatási szelvény visszatöltésében, egy kupacban nagy mennyiségű kerámia és kályhacsempe töredéket találtak a későközépkortól a XX. századig terjedő időszakból. Nyilvánvalóvá vált, hogy 1938-ban az ásatás kiselejtezett leleteit visszaöntötték az ásatási szelvénybe, amikor a romokat visszatakarták.
A kutatás során kiderült hogy ez a Kozák Károly által már megtalált, 65 centiméter széles, kváderkövekből épült fal egy kerengő fala, amely a románkori székesegyház északi oldalához csatlakozott. Megtalálták a fal északkeleti sarkát és keleti szárnyának indítását, mögötte pedig egy keleti épületszárny falmaradványait is. Ezen a részen a kerengő mögötti épületszárnyban egy válaszfal csonkjai is előkerültek, bár 2000-es években lefektetett csatornák és kábelek árkai csaknem teljesen elpusztították a maradványait. A kerengő déli és keleti szárnya 2-2,5 méter széles volt, és benne számos kőlapokból összeállított Árpád-kori sír helyezkedett el. Egy ilyen sír maradványait a kerengőfal udvar felőli oldalán is megtaláltuk, de a 2000-es években kiásott dréncső-árok ennek nagy részét elpusztította. Ez az árok pusztította el a kerengő délnyugati sarkát is.
Az egri káptalani kerengő felfedezésének különös jelentőséget ad, hogy a középkori Magyarország területéről eddig még nem ismertünk székesegyházi kerengőket. Ez az épülettípus ugyan szinte általánosnak nevezhető a középkori Európában, magyarországi léte mindezidáig vitatott volt. Az egri példa azonban igazolja, hogy a középkori Magyarországon éppúgy épülhettek kerengők a székesegyházak mellé, mint Európa többi részén.
Buzás Gergely teljes cikke az Archeologia - Altum Castrum Online portálon
Kapcsolódó cikkek:
Eger: nyitás az Emlékhelyek Napján
Törökök réme lett a korábbi szentély
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.