Római falakra épült a középkori templom
A keszthelyi Fő téren - a térrekonstrukció során - múzeumunk régészeti feltárásra kapott megbízást. A feltárandó területet a középkori ferences kolostor és templom nyugati homlokzata előtt jelölték ki, ahol a tervek szerint térszint süllyesztésre kerül sor, mely a régészeti adatok figyelembe vételével történik.
Sági Károly még az 1960-as években feltárt a területen - a kolostortemplomtól délre - egy 11-12. századi rotundát, melyet a 13. században építettek át, s melynek egyértelmű azonosítását - a forrásokban szereplő Szent Lőrinc kápolnával - jelen sorok szerzője végezte. E kutatás során Sági egy római épület létét is megállapította, mivel az egyik kutatóárokban terrazzo padlót talált.
A 1980-as évek közepén ugyancsak a szerző tárta fel a ferences templom szentélybelsőjét, majd két évtizeddel később Havasi Bálinttal közösen végzett kutatást a kolostor udvarán és egy megelőző feltárást a kolostor nyugati homlokzata előtt. Ezek a kutatások számos fontos eredményt hoztak, különösen a 14. század végén Lackfy István (más vélemények szerint (I. /Nagy/ Lajos) által alapított, majd a 16-17. században végvárként funkcionáló ferences kolostor történetére vonatkozóan. A legutóbbi megelőző feltárás eredményeként könyvelhetjük el a Fő téren előkerült késő neolitikus (lengyeli) települést.
A látszólagos kutatottság ellenére a két hónapja folyó (valószínűleg június közepén befejeződő) ásatás számos új eredményt hozott.
A templom nyugati homlokzata előtt előkerült egy nagy római kőépület több részlete, mely javarészt a templomhajó alatt fekszik. Megtaláltuk az épület északnyugati sarkát egy csatornanyílással, több terrazópadlós helyiség részleteit, s az azokat határoló választó falakat. Az épület körül számos szemétgödör, cölöplyuk, s valószínűleg az épületet határoló - kései - kerítésfal részlete is ismertté vált. Sajnos, a római épület nyugati falának jelentős részét a 16. században - a kolostor körül kiásott várárokkal - megsemmisítették.
A római épületbe ásták bele a templom délnyugati sarka mellett (a terazzópadlót áttörve) egy nagyméretű középkori mészégető kemencét, melynek feltárása jelenleg folyik.
A korábbi megelőző kutatás és a mostani ásatás során sikerült megismerni az egykori keszthelyi végvár nyugati oldalának teljes védelmi rendszerét. A török kori vár eddig nem ismert emléke került elő a várárok külső oldalán, a vár (kolostor) kapujával szemben. A kőből épült kaputorony a várárkon átvezető híd nyugati végét védte, a hozzá csatlakozó, a külsősáncra épített várfalszakasz pedig a templomhomlokzat előtti terület védelmére épült.
A kolostor nyugati homlokzata előtt előkerült az épülethez tartozó, többször átépített emésztőgödör, melyet a 18. század közepén szüntettek meg végleg. Itt találtuk a feltárás legnagyobb leletegyüttesét: nagy mennyiségű üveganyag a 16-18. századból (díszüvegek, kelyhek, palackok, ablaküvegek töredékei), több habán edény és majolika darabjai, különböző kályhákhoz tartozó csempék (reneszánsz és kora barokk díszítéssel), kisebb használati tárgyak és igen nagy mennyiségű házkerámia, főleg a 17-18. század fordulójának időszakából. Az ásatás során több kiemelkedő lelet került elő: a római korból terra sigillata töredék, bronzfibula, a középkorból pénzek, csont és bronztárgyak, a végvári időkből pedig egy aranyozott angol posztó vámplomba.
Mihelyt az elsődleges feldolgozás megtörtént, az ősz folyamán szeretnénk a legszebb leleteket bemutatni a keszthelyi Balatoni Múzeumban.
Dr. Vándor László