Bementek a tárlatra átöltöztetni a Szűzanyát
„Ez a tárlat egy háromrészes kiállítássorozat második üteme. Az első a szűkebb palócföld ilyen ábrázolásait mutatta be, míg a harmadikban már európai kitekintést kívánunk adni” – mondta el a műemlékem.hu-nak a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója. Lengyel Ágnes néprajzkutató hozzátette: az öltöztetős ábrázolásokat korábban összefüggően nem kutatták, így a kiállítás egyúttal egy tudományos munka bemutatása is.
Ugyan más kultúrákban a különböző istenségek szobrait valószínűleg már az ókorban is öltöztették, a legkorábbi ilyen fennmaradt alkotások Magyarországon a 18. századból valók. Ebben szerepet játszik a szobrok-bábuk időnek kevésbé ellenálló kialakítása is, hiszen az öltöztetéshez mozgatható végtagokkal kellett ellátni őket. Mind búcsújáró helyeken – ahogy ezt a napokban megnyílt tárlat bemutatja –, mind kisebb településen fennmaradt azonban néhány ábrázolás, amellyel meglepően személyes kapcsolatban voltak, vannak a hozzá közel állók. Kicsit más szinten is, mint a hivatalos katolicizmus, az apróbb településen a népi vallásosság részeként.
„Amikor az előző tárlatot rendeztük palócföld öltöztetős ábrázolásairól, a szandai Szűzanya szobrot csak azután kaptuk meg, hogy kiállítsuk a múzeumban, miután a falu elbúcsúzott tőle. A betegekhez házhoz vitték” – mondta Lengyel Ágnes. „S mivel elég hosszan volt a kiállításon, egyszer csak megjelentek a helyi asszonyok és átöltöztették, hiszen a különböző vallási ünnepek táján más más színű ruha dukál.”
Így a Szűzanyának Pünkösdkor piros, Nagyböjtkor fekete, Adventkor Lila, Karácsonykor fehér ruhát kell viselnie. Hogy miféle csodatévő erőt tulajdonítottak (és tulajdonítanak ma is) az ilyen ábrázolásoknak, érzékelteti a Szanda honlapján olvasható történet is „Máriácskáról”: „A faragó elkészült, de véletlenül a jobb kezére hat újjat készített, amit nem vettek észre és betették a szobrot a kápolnácskába. Másnap emberek mentek arra, akik kaszálni indultak. közülük valakinek feltűnt, hogy 11 újja van a Máriácskának. Gúnyosan mondta a többieknek, hogy „jól fog tudni vele furulyázni”. A csúfolódó ember még aznap pórul járt, levágta kaszával az egyik ujját.”
A veszprémi Laczkó Dezső múzeummal közösen rendezett tárlat a balassagyarmati Palóc Múzeumban tekinthető meg. A kiállítássorozat első része (a palócföldi ábrázolások) utazó kiállításként pedig hamarosan a szécsényi múzeumban lesz látható.
A balassagyarmati Palóc Múzem a műemlékem.hu adatbázisában