BTM: kiemelik a bemutatáshoz az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét
Az aquincumi katonaváros első Mithras-szentélyére – mint arról a Műemlékem.hu Magazin elsőként számolt be – még 2023 késő őszén bukkantak rá a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a területen 2017 óta folytatott régészeti feltárások keretében. A kis méretű, teljes egészében csak 2024-ben feltárt szentélyt Mithras tiszteletére, a népszerű misztériumvallás gyakorlásának helyszíneként építették a Kr. u. 2. század során, vagyis több mint 1800 évvel ezelőtt. Egy ízben átépítették, majd a 260. évi szarmata betörést követő zűrzavaros időszakban a szentély is beszüntette működését a fokozatosan elnéptelenedő külvárosban. Értékesebb berendezési tárgyait, így a kultuszképet és a kultuszedényeket elszállították, az épületet pedig magára hagyták. Később a teteje beszakadt, falai föld alá kerültek a többi római kori épületmaradvánnyal együtt. Bár az Óbudai Szeszgyár megépítése, kibővítése és közművesítési munkái során erősen bolygatták a területet, a Mithras-szentély viszonylagos épségben – és még mindig jelentős tárgyi leletanyagot őrizve – vészelte át az újkori gyár elmúlt százötven évét.
A szentély megőrzését és bemutatását nem csupán a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei szorgalmazták, de közleményben állt ki mellette az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is. Mint a többi közt írták: „Több évszázadra visszatekintve látjuk, hogy Aquincum fokozatosan megismert értékeinek helyreállításával, bemutatásával egyre pontosabban, lépésről lépésre tehetők közkinccsé és érzékelhetővé ma élő fővárosunk ókori rétegződései. A katonaváros most megismert újabb jelentős értékének bemutatásával az ókori település rangja bontakozik ki, az ókori településszerkezet válik teljesebbé, amivel egyúttal Budapest jelentős történeti és kulturális múltja válik láthatóan gazdagabbá. Ennek a célnak az elérése érdekében az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ezúton hívja fel minden érintett figyelmét és javasolja, hogy történeti múltunk értékeinek megmentése érdekében úgy alakítsák át a területet érintő tervezett programot, hogy az tegye lehetővé az ókori Aquincum e nagyszerű értékének a méltó bemutatását.”
A megőrzési terveket a beruházó is lelkesen támogatta, így a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei által feltárt, nagy kulturális jelentőségű romfalakat a helyszínen „felszeletelik”, daruval kiemelik, az építkezés befejezéséig (a tervek szerint másfél évig) szakszerűen tárolják, majd egy erre a célra kialakított, jelenleg tervezés alatt álló védőépületben mutatja be a nagyközönségnek a területen beruházó Biggeorge Property. A római szentély kiemelési eljárása – bár sokkal kisebb léptékben – hasonlít ahhoz, amikor Egyiptomban Abu Szimbel sziklatemplomait menekítették az Asszuáni-gát építése során. Az április 3-i eseményre várják a sajtó képviselőit is.
A falmaradványok a kiemelést követően egy állagmegóvásra alkalmas raktárba kerülnek. A bemutatásukra parkosított környezetben kerül majd sor. A ritka római kori emlék nem csak a lakóparkban élők számára lesz elérhető, hanem mivel szabadon látogatható lesz, bekapcsolják a város kulturális vérkeringésébe is.
Riport a Közkincs-keresőben a katonavárosi Mithras-szentély feltárásáról (2023. december 20-i adás)
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Nagy szakmai- és médiaérdeklődés mellett emelték ki a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei által feltárt Mithras-szentély maradványait az egykori Óbudai Szeszgyár, jelenleg az épülő Waterfront City lakópark területén. 
„A katonaváros most megismert újabb jelentős értékének bemutatásával az ókori település rangja bontakozik ki, az ókori településszerkezet válik teljesebbé, amivel egyúttal Budapest jelentős történeti és kulturális múltja válik láthatóan gazdagabbá” – írják a többi közt közleményükben. 
Nemcsak Budapest története szempontjából jelentős az egykori óbudai Szeszgyár területén azonosított épületmaradvány, de az egyetemes ókorkutatás mértékével is fontos eredmény az egyelőre félig feltárt, leletekben bővelkedő szentély.