Két napon át a budai várról

A Nemzeti Hauszmann Terv keretében 2024-ig több lépcsőben újulhat meg a budai vár. A témában tartott kétnapos szakmai konferencia fő szervezője a Miniszterelnökség, társszervezője a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozata és a Magyar Építész Kamara volt.  

Szellemi potenciál

A világraszóló építészeti egységek léte és hatása mindennapi életünk szövetének egyik legfontosabb szála, visszaszövése a budai Vár esetében a nemzet egységének és szellemi erejének történelmi jelentőségű gesztusa - mondta köszöntőjében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hétfőn.

Fekete György hangsúlyozta: bízik abban, hogy a vár felújítását a legjobb magyar szakemberek fogják elvégezni, és a koncepció véglegességét a hazai szakmai eszmecserék tapasztalatainak "okos összefüggése érleli meg, és mindezek az időnként tapasztalható hivatali fölénytől mentesülhetnek".

"Intézmények, közösségek, személyiségek életében egyaránt kiemelkedő jelentőségűen azok a pillanatok, amikor egy nemzet képviselői elhatározzák és kísérletet tesznek arra, hogy ellopott történelmüket visszaszerezzék, és újra felzárkózzanak oda, ahová ezer éven keresztül tartoztak" - fogalmazott Fekete György.

Az MMA elnöke kitért arra, hogy az intézmény szakértő tagjaival részese kíván lenni a budai vár megújításának, és a munkálatokhoz felajánlja az akadémia szellemi potenciálját. Hozzátette azt is, hogy reményei szerint "a menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához".

Fekete György úgy vélte, a most induló szervező-építő munka az új nemzedékeknek jó példa lehet arra, hogy a történelemben a folytonosság a legfontosabb nemzetmegtartó energia. 

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a tervezés-építés folyamatának kezdete előtt a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki, együtt gondolkodás és nemzeti párbeszéd jöjjön létre. Mint mondta, a kamara a katalizátor szerepet tudatosan vállalva kezdeményezte a konferenciát.

"A budai vár évszázadok óta emblematikus helye az országnak, sőt Európának, a világörökség része. Az elmúlt ötven évben fizikai és szellemi állapota összességében kissé romlott, annak ellenére, hogy számos felújítás és átépítés történt. A Magyar Építész Kamara örömmel vette, hogy a kormány döntése ételmében, a Nemzeti Hauszmann Terv keretén elül komplex, mindenre kiterjedő építés, felújítás, funkcióváltás és közterület-megújítás indul, amely több éven át fog tartani. Ez óriási anyagi és szellemi befektetéssel jár" - szögezte le Hajnóczi Péter.

Megemlítette, hogy a Hauszmann-terv megvalósítása minden bizonnyal ezen időszak legjelentősebb építkezése lesz Magyarországon, és az átépítés a MÉK valamennyi szakterületét érinti. "A tervezőknek és a kamaráknak a részvétel nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. A kamara arra törekszik, hogy tagjai most is a legjobb minőséget érjék el".

Tervek és ötletek

Noha a budai vár felújítása nem várhat, a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni - hangsúlyozta a rekonstrukciót célzó Nemzeti Hauszmann Tervről rendezett építészeti konferencia megnyitó beszédében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László kiemelte: nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak a megfelelő körültekintéssel szabad.

A minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot azonban csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni - tette hozzá a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara által szervezett kétnapos konferencián.

A megnyitót követő előadásában az államtitkár felidézte: a Nemzeti Hauszmann Tervet tavaly indította útjára a kormány elsősorban a budai várpalotára koncentrálva, de azóta kiderült, hogy a Várnegyedet egységesen érdemes kezelni, és a kerülettel együttműködésben áttekinteni többek között a barlangrendszer, a Polgárváros és a közlekedési hálózat problémáit is.

A jelenleg meglévő palotaépület nagy részét kulturális célokra szeretnék felhasználni, ugyanakkor alkalmassá kell tenni arra, hogy reprezentatív állami funkciók befogadására is alkalmas legyen - közölte, hozzátéve: nem új elképzelésről van szó, hiszen már a szocialista kormányzat is erről szóló kormányhatározatot adott ki.

L. Simon László beszámolója szerint noha a Nemzeti Hauszmann Terv súlypontja a Palotanegyed rekonstrukciója, közben zajlik a karmelita kolostor felújítása, és sikerült megóvni a pusztulástól a Honvéd Főparancsnokságot is, amelynél a jövőben el kell dönteni, hogy az épületet lezárják-e egy végleges tetővel, vagy építsenek rá még egy szintet, esetleg az 1945 előtti állapotot visszaállítva.

A Miniszterelnökség rövidesen ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására - jelentette be. A téren 2016-ra készül el egy új mélygarázs, fölé épül vissza a Lovarda, amellé az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épület, és még idén megkezdődik a Stöckl-lépcső felújítása is - számolt be.

Mint hozzátette, mindezt komoly ásatások előzik meg, az egykori szárazárkot bemutathatóvá is teszik majd a föld alatt.

A Polgárvárosban a kerület erőfeszítéseinek köszönhetően sok homlokzat újul meg - jegyezte meg az államtitkár, aki szerint nem szabad megfeledkezni az állami épületekről sem.

Tervbe vették például a Magyar Nemzeti Levéltár bővítését, és a nemrég magyar állami tulajdonba visszakerült egykori Táncsics-börtön épületében rendezik be a Hauszmann Terv bemutató központját.

Az egykori börtönudvar és az Erdélyi-bástya átfogó régészeti feltárására 400 millió forintot szán a kormány, sor kerülhet a Hunyadi- és Csikós-udvar rendbetételére, de a remények szerint még ebben a kormányzati ciklusban meg tud valósulni a palota Szent István-termének rekonstrukciója is - közölte.

L. Simon László szólt arról a kezdeményezésről is, amely a Táncsics-börtön mögötti középkori zsinagóga ismételt feltárását javasolja; elmondása szerint erre a kormány részéről megvan a nyitottság.

L. Simon László kormánybiztosként irányította a Várkert Bazár rekonstrukcióját, amelyről elmondta: szép példája annak, hogy milyen az, mikor egy műemléket úgy újítanak fel, hogy az megfeleljen a 21. század kihívásainak.

A Palotaegyüttes mai képe, külső és belső megjelenése egyértelműen megkérdőjelezhető, a háború utáni rekonstrukció és bontások legalább annyira hozzájárultak a történeti értékek pusztulásához, mint maga a háború - vélekedett az államtitkár, aki szerint meg kell találni a finom egyensúlyt: rekonstruálni kell, ami hitelesen helyreállítható, de megjelenhet a kortárs építészet is, amennyiben funkcionálisan és esztétikailag illeszkedik a történelmi épületegyütteshez.

"A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és politikai rendszerek restaurálása. A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze, a Nemzeti Hauszmann Terv révén pedig ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a Palotaegyüttest" - fogalmazott L. Simon László.

Várprogram: egy kis kitekintés

Sághi Attila, a Forster Központ elnöke kiemelte: a magyarországi várprogram helyszínei nagyrészt a török hódoltsági területekhez kapcsolódnak. 

"A megújítani tervezett vidéki várak esetében nem titkolt cél, hogy egyszerre őrizzünk meg és állítsunk helyre kulturális és történelmi emlékeket, illetve jelentősen érzékelhető mértékben megnöveljük a Budapesten kívüli magyarországi turisztikai potenciált" - mondta Sághi Attila.

Beszámolt arról, hogy míg a kastélyprogram mintegy 700 ezer, a várprogram újabb 600 ezer turistát szeretne bevonni, ami a vidéki Magyarországnak óriási lehetőség. Sághi Attila megfogalmazása szerint a várprogram jó úton van, rendelkezésre állnak azok az elemek, amelyekkel a fejlesztésekbe érdemes belevágni.

"Van egy víziónk, amely szerint Magyarország kulturális és turisztikai potenciálját szeretnénk megnövelni a meglévő kormányzati támogatás és az uniós források alapján, valós igényekre építve. Van egy háromszáz fős, tapasztalatokkal és kompetenciákkal bíró szakmai szervezet a Forster Központban, és van egy tervünk, amely folyamatosan alkalmazkodik az esetlegesen változó tényezőkhöz" - foglalta össze Sághi Attila.

A szakember fontos tényezőnek nevezte a várprogram fejlesztésében, hogy a hazai ingatlanszektor túl van a mélyponton, reális a magántőke bevonása, az állam csak azt végzi el, ami az ő feladata, elsősorban a szükséges politikai és gazdasági környezet biztosítása. A Forster Központ vezetője alapadottságnak nevezte, hogy a turizmus Magyarországon elsősorban Budapestre koncentrál, ugyanakkor - tette hozzá - a várprogram képes lehet ezt harmonikusan széthúzni az ország egészére. "Figyelni kell a társadalmi, technológiai változásokra, a turisztikai szokások módosulására".

Sághi Attila kitért arra, hogy tapasztalatai szerint a várfejlesztés sok szempontból könnyű műfaj, mivel a többség lát benne fantáziát, nem kell elmagyarázni, miért fontos, "a várak hosszú távra megmaradó élményeket képesek nyújtani a turistáknak".

Vukoszávlyev Zorán, a Budapesti Műszaki Egyetem docense külföldi példákat hozott előadásában a történeti rezidenciák kortárs közösségi használatáról. 

"Összességében el lehet mondani, hogy a történeti helyszínek, várak fejlesztésének nemzetközi gyakorlatában az erős identitással rendelkező építészeti környezetben megjelennek a kortárs építészet legmodernebb elemei" - szögezte le.

Az egyetemi docens a torinói királyi palota, az olomouci Przemysl-vár, a pamplonai érseki központ, a sevillai San Telmo palota, a hallei vár, valamint hambachi kastély példáját hozta fel.

A przemysli érseki palota kapcsán - itt választották meg annak idején cseh királlyá Mátyást, II. Ferenc Józsefet pedig császárrá - Vukoszávlyev Zorán kiemelte: a megújítás során alázattal viszonyultak a történeti épület emlékeihez, miközben a belsőépítészeti munkálatokban finom kontrasztot biztosítottak a kortárs építészet számára.

A sevillai Palacio San Telmo vonatkozásában a szakember azt fejtegette, hogy az épület korábban volt egyetem, helyet biztosított alapítványoknak és különböző intézményeknek, aztán ide helyezték az önkormányzat vezetését, rezidencia lett belőle. Vukoszávlyev Zorán hangsúlyozta: a belső terekben úgy alkalmazták a kortárs építészet mai igényeknek megfelelő elemeit, hogy közben az igényes kerámiaburkolatok a történeti értékeket idézik.

Húsz év csend

A budai vár nem a fővárosiaké, hanem az egész nemzeté, így ennek tudatában és felelősségével kell óvatosan és körültekintően eljárni a budai várral kapcsolatos döntések során - hangsúlyozta Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester.

A polgármester előadásában kiemelte, hogy húsz éven keresztül nem kapott sem komoly figyelmet, sem támogatást a budai vár, ezért a legtöbb beruházást a kerület önerőből és fővárosi forrásokból finanszírozta.

Felújítottak 18 műemléképületet, és rendbe hoztak számos közterületet és utcát, köztük a Corvin teret, a Clark Ádám teret és a Tóth Árpád sétányt is. 

A polgármester kiemelte, hogy az elmúlt öt évben többet fejlődött a kerület mint az elmúlt 20 év alatt összesen, ennek a helyreállítási hullámnak emblematikus állomása volt a Várkert Bazár felújítása a Halászbástya és a Mátyás-templom külsejének renoválási munkálatai mellett.

Nagy Gábor Tamás arról is beszélt, hogy a kerületre eddig egy általános generációs zártság volt jellemző, hiszen a többi kerülethez képest itt az átlagosnál idősebb a lakosság. Ennek ellenére - mivel a kilépő generációk helyét általában unokáik foglalják el - egyre jobban megfigyelhető Budavár fiatalodása és megújulása.

Ennek a jelenségnek köszönhetően több figyelmet szentelnek a kisgyerekes családok és a fiatalok által használt terek megújítására, és bár "buli negyed nem lesz a Vár", a park-, közösségitér- és játszótér-felújításokkal, kerthelyiségek, vendéglátó helyiségek kialakításával szeretnének kedvezni a turisták mellett a fiatalabb generációknak is. 

A polgármester a jövő fejlesztési lehetőségei között beszélt az elöregedett közösségi közlekedési eszközök helyett a közeljövőben forgalomba álló 16 új buszról is, azonban kiemelte, hogy a jövő tervei között az elektromos közlekedési eszközök beszerzése kiemelt helyen szerepel. Emellett csökkenteni szeretnék a Várnegyed turistabusz- és autóforgalmát új parkolók és buszfordulók kialakításával.

Nagy Gábor Tamás elmondta, hogy hamarosan elindul a Várnegyedben való eligazodást segítő Budavár 360 nevű applikáció is, amely több nyelven segíti majd turisztikai és egyéb hasznos információkkal a látogatókat.

Szállás hétmilliárdért

Tudatos fejlesztésekkel, a budai vár megújításához hasonló "megaberuházásokkal" és különleges élményt nyújtó programokkal lehet olyan tudatos kultúrafogyasztó turistákat megszólítani, akiknek a megjelenése az átlagárak emelkedését eredményezheti a turizmusban - hangsúlyozta Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. regionális igazgatója.

A szakember hangsúlyozta azt, hogy Magyarország turisztikai értelemben jól teljesít, az ágazat évente 7-10 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez.

Kiemelte azonban annak fontosságát, hogy egy jól sikerült beruházás önmagában nem fogja a turizmus növekedését eredményezni, csak akkor, ha azt valódi tartalommal és különleges élményt nyújtó programokkal, szolgáltatásokkal töltik meg.

Hertzka András, a Magyar Beutaztatók Szövetségének képviseletében szintén úgy vélte, hogy kizárólag minőségi termékekkel és programokkal lehet növeli a turizmusból befolyó bevételeket. Jó példaként említette a Gozsdu udvart, vagy a Március 15. teret, amely megtalálta helyét és funkcióját a budapesti idegenforgalomban. "Minden ilyen felújítás egy turisztikai termék és ezeket az idegenforgalom meghálálja" - mutatott rá.

Hertzka András úgy vélte, érdemes lenne a vár alatti labirintusrendszert, a régi Oroszlános pincét, valamint a Magyar Borok Házát is programokkal megtölteni, mert mindegyik helyszín kuriózum és a turisták épp az ilyeneket keresik. 

A várnegyed turisztikai fejlesztésével kapcsolatban a szakértők egyetértettek abban is, hogy a területről ki kell szorítani a turistabuszokat, de meg kell teremteni annak a feltételeit is, hogy a turisták kényelmesen és könnyen tudják megközelíteni a várat. Ennek eszközei lehetnek a vár aljában kialakított parkolók és a várba való feljutást biztosító korszerű buszok, liftek, és alternatív útvonalak kialakítása.

Sztojanovits Kristóf megjegyezte, hogy a turista buszok parkolásának problémája több fővárosi helyszínt is érint, de a közlekedési nehézségek közé sorolta még a nemzetközi hajók dunai kikötésének megoldatlan problémáját is.

Hertzka András véleménye szerint megoldást kellene találni arra is, hogy Buda és Pest látványosságait összekössék, és jobb átjárhatóság legyen a két városrész között.

Sztojanovits Kristóf felidézte, hogy a budai várban és az I. kerületben 2014-ben több mint 540 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ennek csaknem 95 százaléka volt külföldi turista. Tavaly a várnegyedben bruttó hétmilliárd forintot költöttek szállásra a látogatók.

Se élet, se identitás

A Várnegyed már a két világháború között befelé forduló, társadalmilag atomizált városrésszé vált, és ma sincs benne valódi élet - mondta Buzinkay Géza történész Vágyak és tervek a Várnegyedről című előadásában kedden, a Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építész konferencián, a Várkert Bazárban.

Buzinkay Géza előadásában a Várnegyed megújítását célzó 20. század első felében született javaslatokat idézte fel, kiemelve, hogy már századforduló utáni első évtizedben szóba került a frissen átépített palotanegyeden kívül fekvő, zömében elszegényedő polgárok lakta és fokozatosan romló állapotú részek új élettel való megtöltésének igénye.

A Várnegyedet földrajzi adottságai, valamint a közlekedési lehetőségek hiánya szinte teljesen elzárta a várfalon kívül eső városrészektől. Ugyan több főúri palota is volt a polgárvárosban, ezek azonban az év nagy részében üresen álltak, és csak ritkán látogattak ide tulajdonosaik, akik inkább vidéki birtokaikon, vagy egyre növekvő mértékben Pesten épült új palotáikban töltötték az időt - mondta el a történész.

A 20. század első éveiben a helyi lakosok két beadványt is készítettek azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egyre inkább elhanyagolttá váló városész problémáira. Ney Béla 1909-es tervében több olyan javaslat is szerepelt - új csatornahálózat, a negyedet a várossal összekötő modern közlekedés -, amelyek csak évtizedek múlva valósultak meg.

"A negyed lakosságának sokszínűsége is meghatározta, hogy ne alakulhasson ki olyasfajta társasági élet, helyi identitástudat, amely például a budai várat övező Tabánra vagy a Krisztinavárosra jellemző volt" - fogalmazott Buzinkay Géza.

Hozzátette: a negyed egyetlen társadalmi érintkezést biztosító helyszíne a Marczibányi-házban működő budai kaszinó volt, amely azonban több mint félévszázados működést követően 1914-ben megszűnt.

"Így a budai vár már a két világháború közti időszakra olyan, ugyan még élő, de befelé forduló és atomizált városrésszé vált, amely arcát inkább csak a turistáknak mutatja nappal, éjszaka viszont utcái kihaltak" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azóta is hiányoznak a városrészből a megfelelő kulturális terek és rendezvények, galériák, kávézók és szolid vendéglátóhelyek.

Ma a Várnegyed rendezettségét és állapotát tekintve szebb és színvonalasabb, mint bármikor korábban. Továbbra sincs azonban valódi élet a városrészben, "pedig szinte minden ezen múlik" - mondta Buzinkay Géza.

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA