Átírták a budavári zsidók történelmét
„Több évtized után frissítettük fel a kiállítást a Táncsics Mihály utcai zsidó imaházban, így most már a legfrissebb, a régész szakma számára már ismert, azonban a közvélemény előtt ismeretlen információkat tudjuk átadni a látogatóknak” - mondta el e műemlékem.hu-nak Végh András, a Budapesti Történeti Múzeum régésze, a kiállítás rendezője. Hozzátette: bár a tárlat a „kis zsinagógában” látható, nem itt, hanem a Szent György téren néhány éve folytatott feltárás eredményei voltak azok, amelyek felülírták a budavári zsidóság középkori és kora újkori történelmét.
„A közvéleményben ma is az a hamis kép él, hogy a zsidókat I. (Nagy) Lajos király üldözte el az országból, így Budáról is, majd amikor visszatértek, a mai Táncsics, akkori nevén a Zsidó utcában telepedtek le. Az igazság azonban ennél sokkal árnyaltabb” - mondta Végh András.
A zsidó közösség már jelen lehetett a város alapításakor is, sőt, talán anyagilag is hozzájárultak Buda építéséhez IV. Béla korában. Ez magyarázhatja azt, hogy védelmileg kiemelt helyen, a mai Szent György tér – Szent György utca táján létesítettek kolóniát. Az első zsinagógájuk maradványait sikerült feltárni a tér északi sarkában, az út alatt, egy közműjavítás alkalmával. „Későbbi ábrázolások is megerősítik, hogy a zsinagóga közvetlenül határos volt a mai Fehérvári kapuval, vagyis stratégiailag fontos helyen feküdt. Az imaházat ugyan vissza kellett temetni, így nem látható, azonban néhány lépésnyire tőle egy rituális fürdő is előkerült, amit sikerült bemutathatóvá tenni. A fellelt tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy ez volt az első budavári zsidó városrész” - jelentette ki a régész.
Ugyan a magyar királyság területén viszonylag háborítatlanul élhettek zsidók (Mátyás korában a bajor követ értetlenül és felháborodottan számolt be arról, hogy lóra ülhettek és kardot is viselhettek, ellentétben a németországi viszonyokkal, ahol sárga csillag viselésére kötelezték őket), az uralkodói érdekek meghatározták a sorsukat. Amikor Zsigmond király új palotát építtetett a várban – addig a mai Táncsics utca térségében volt a királyi hatalom centruma – a délebbi, Szent György térhez közeli részt választották ki, vagyis az udvar költözésével hirtelen megemelkedett a terület értéke. Ráadásul a fő megközelítési útvonal a Fehérvári kapu környéke lett, mellette a zsinagógával. Ezért menniük kellett, mégpedig a korábbi királyi centrum közelébe, amely a költözés miatt elértéktelenedett – vagyis a mai Táncsics utca térségébe.
(A cikk a fotók alatt folytatódik!)
„Ettől a ponttól kezdve viszonylag jól ismertük korábban is a budavári zsidóság történelmét. Felépítették a nagy zsinagógát a mai Babits Mihály sétány mellett, amelynek magasan álló falaira és beomlott boltozatára a hatvanas években bukkantak rá, s amelyet a mai napig nem sikerült teljes egészében feltárni és bemutatni. A magyarországi zsidóságot a zsidóprefektus képviselte és irányította, a hatalom a Mendel-család kezében volt” - tette hozzá Végh András.
A török-hódoltság korában a budavári zsidóság alkalmazkodott az új helyzethez – már csak azért is, mert a török megszállás alatt lévő területeken háborítatlanul élhettek. Evlija Cselebi számol be arról, hogy Buda egyik ostroma során (amelyre valószínűleg a tizenötéves háború alatt került sor) egy zsidó nő futamította meg egy ágyúlövéssel a keresztény ostromlókat. Egy ilyen fenyegetett helyzetben festhették fel a Táncsics Mihály utcai imaterem mennyezetére is a Dávid-csillagot és az égnek irányzott, felajzott íjat, amely Sámuel könyvéből Hanna imájára utal (az ábrákat csak a huszadik század második felében, a második világháborút követő helyreállítások során fedezték fel).
A budavári zsidóság – amely közösség volt a 17. században – sorsát az utolsó sikeres ostrom pecsételte meg. 1686-ban a Lotharingiai Károly vezette keresztény hadsereg három hónapos ostrom után bevette a várost. Az épületek egy része a heves ágyútűz áldozata lett, a nagy zsinagógát, miután sok zsidó benne keresett menedéket, rájuk gyújtották. A döntő roham után három napos szabad rablást engedélyeztek a katonáknak, a zsidókat a törökökkel együtt lemészárolták, vagy a váltságdíj miatt fogságba ejtették, az újjáépítés során pedig már elsősorban német lakosságot költöztettek a városba.
Kapcsolódó cikkünk:
Eltemetett zsinagóga a budai várban
A középkori zsidó imaház a műemlékem.hu adatbázisában