Magyar szentek kísérnek az Aranymonostorhoz
„Tizennégy évvel ezelőtt kezdtük el Pétermonostora tudományos kutatását és feltárását, s jelentős állomása ennek a munkának a látogatóközpont megnyitása. Az itteni kiállítások mind virtuálisan, mind a leletek segítségével meggyőzhetik a látogatókat mind az egykori Pétermonostora, mind a tatárjárás előtti Magyar Királyság gazdagságáról. A leleteink közül sok a világ bármely múzeumában megállná a helyét, ahogyan a korszak Magyarországa is Európa egy virágzó hatalma volt” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Rosta Szabolcs régész, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, Pétermonostora feltárásának vezetője.
A mai Bugactól nem messze található nemzetségi monostor első említése viszonylag késői, 1219-ből maradt fenn, ekkor azonban már vagy hét-nyolc évtizede működhetett a Becse-Gergely nemzetség alapította intézmény. A Pestet Szegeddel összekötő országút mentén álló kolostor és a körülötte kialakult település erőteljesen gyarapodott a békés 12. század során. A templomot és a kolostort legalább három periódusban átépítették, a 12-13. század fordulóján nyugati toronypár épült a templomhoz, a kolostort pedig kétszintessé bővítették. Ez az időszak lehetett az intézmény és a település fénykora, amelynek egy csapásra vetett véget a mongol pusztítás 1241-ben. A régészeti bizonyítékok szerint a településtől keletre igyekeztek megállítani a tatár sereget – sikertelenül, hiszen felégették a települést, a lakók egy részét kivégezték, mások talán elmenekültek. Magát a templomot és a kolostrot igyekeztek megerődíteni, ennek az ároknak a maradványait az elmúlt években tárták fel. Az elnéptelenedett területre később kunokat költöztettek, akik a megmaradt javakat is felélték. Az egykori templom helyén egy domb maradt csupán, amelynek egy részét a 20. század második felében pusztították el. A csaknem másfél évtizede elkezdődött ásatásoknak hála azonban még így is olyan jelentőségű tárgyi leletanyag került elő, hogy Pétermonostora megkapta az „Aranymonostor” nevet.
A látogatóközpont március 22-én nyílik majd meg. Innen a kiállítás megtekintése után az érdeklődők néhány száz méteres sétaúton (amelynek a kialakítása jelenleg is tart) juthatnak el a templom és a kolostor maradványaihoz. Az utat négy Árpád-házi szent – Szent István, Szent Erzsébet, Szent László és Szent Margit – nemrég felállított szobra szegélyezi.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Újabb látványos bizonyítéka került elő annak, hogy a tatárjárás során a magyarok drágán adták az életüket a csaták, ostromok során. Az elmúlt hetekben a Bugac melletti egykori monostor védművét azonosították a szakemberek. 
Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában. 
Jövőre lesz kész a látogatóközpont, a szentek útja, a későbbiekben pedig az érdeklődők is segíthetnek a monostor mása felépítésében. 
A szerzetesi élet már a tatárjárás idején megszűnt benne, évszázadokon át kőbánya volt, ám még most is lenyűgözőek a maradványai – írja az Archeologia.