Csalogány utca: holttestek a hátsó kertben
„Néhány héttel ezelőtt kezdtük a megelőző feltárást, mivel jövőre a tervek szerint egy komplex épület, ezen belül mélygarázs építése kezdődik a területen, ezért a teljes felületen igyekszünk megismerni a telek történetét. A Csalogány utca 43. szám különös jelentősége, hogy korábban nem építették be az utcafronttól távolabb eső részét, ott egy belső udvar, kert volt az újkorban. Vagyis a teleknek azon részén bolygatatlan török kori, s azt megelőző, középkori objektumokat, leleteket találhatunk. Van némi esély római kori leletanyagra is, hiszen bár ez a terület kívül esett az ókori megtelepülésen, mert az a Dunához közelebb húzódott, az egyik útja itt vezetett el, többé-kevésbé a mai Csalogány utca nyomvonalán” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Végh András ásatásvezető régész, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának igazgatója. „A munkának azonban az elején tartunk, hiszen még jövő év elején is dolgozni fogunk, ezért egyelőre leginkább a felsőbb rétegeket tártuk fel a terület nyugati felén. Azonban már eddig is nagyon szép, középkori anyagunk van beásásokból, szemétgödrökből, a többi között kályhacsempe-töredékek, amelyeket nyilván a budai királyi palota környékéről szerzett és vitt oda egy szemfüles egykori lakó.”
A Csalogány utcai telken 2010-ben bontották le az akkor már meglehetősen romosan álló, a 19. században létesült egykori tanítónőképző, később nevelőotthon épületét, miután a Fővárosi Önkormányzat eladta az 5177 négyzetméteres ingatlant. Az épület U-alaprajzú volt, vagyis az utcafontról két szárnya ágazott le a telek két szélén. Így ezek egy jókora udvart, kertet öleltek, amelyen ugyan nem volt semmilyen beépítés, ám így is váratlan leleteket rejtett.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
„A területen több temetkezést is találtunk, olyan sírokat, amelyeket meglehetősen sietve áshattak. Több halott nem is a hátán, hanem a hasán feküdt, meglehetősen rendetlenül eltemetve, látszott, hogy ki sem terítették őket. Két eltemetett a második világháborúban elhunyt magyar katona lehetett, erre a kabátgombjaikból következtettünk. Sajnos dögcédulát, amely segített volna az azonosításukban, nem találtunk, mindkettőnek hiányzott a koponyája. Voltak polgári áldozatok is, például egy arccal lefelé elföldelt nő” – tette hozzá a régész. „A feltárásukat a bűnügyi helyszínelők kezdték meg, hiszen először kétséges volt az emberi maradványoknak a kora. A későbbiekben igyekszem majd a 20. század történelmében tájékozottabb történész kollégáimat arra biztatni, hogy derítsük ki, hogyan, miért alakult ki a telek hátuljában ez a rögtönzött, illegális temető. Még az is elképzelhető, hogy valamilyen egészségügyi intézmény, kórházi részleg beköltözött ide a második világháborús ostrom idején. Akár szemtanút is találhatunk a környéken élő idősebb lakosok között. Volt olyan sírhely is, amiből hiányzott a holttest, vagyis csak ideiglenesen temették itt el, s később nyilván a családja kihantolta és elszállította a maradványait.”
A Csalogány utca 43. feltárása a telek keleti oldalával folytatódik majd. Mivel a szomszédos telken, a Kapás utca 6-12. számon 2002 nyarán sikerült azonosítani a korábban csak oklevelekből ismert középkori budai karmelita kolostor falait, a szakemberek a Duna felé haladva a középkori leletek gyarapodására számítanak. A kolostornak mintegy 20 százalékát sikerült akkor feltárni, így azzal összefüggő épületmaradványokat is találhatnak a Csalogány utcai telken.
A csontváz feltárásáról készült képet Végh András készítette