Kastélynagyhatalom: átadás Edelényben
Az átadás alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a kormány 2010-től azt bizonyítja, hogy mennyire fontos számára a történelmi jelentőségű helyek megőrzése, a jövő generációk számára is vonzóvá formálása. Balog Zoltán szólt arról is, hogy az unió talán leghátrányosabb térsége az edelényi, ugyanakkor az európai építészet egyik csúcsa ez a kastély és "most visszaadjuk azt a gazdagságát, ami volt".
Véleménye szerint egy kastély ma nem lehet csupán történeti emlékhely vagy éppen turisztikai látványosság, hanem egy élettel teli kulturális közösségi térnek is kell lennie. Az a cél, hogy ez a kastély is élettel teljen meg és az itt élők életének része legyen - mondta Balog Zoltán. Hozzátette, hogy kultúra nélkül nincs felemelkedés, nincs felzárkózás, felzárkóztatás, a legszebb történeti és kulturális tereinket őrizni kell és ebben a városban is szükség van egy emblematikus épületre.
Balog Zoltán mindehhez hozzátette: a kormánynak az a szándéka, hogy Magyarország "kastélynagyhatalom" legyen. Az épületek számát tekintve azok vagyunk, és ha minden kastély állaga olyan lesz, mint az edelényié, akkor teljessé válik ez a szándék - jegyezte meg a miniszter.
A kastély falai között egykor volt járásbíróság, földhivatal, börtön, szovjet főparancsnokság, fűszerraktár, öregek napközi otthona, óvoda és szükséglakás egyaránt. Majd évekig üresen állt, pusztulása drámai volt.
A főleg uniós támogatásból 2009-től nemcsak a barokk kastélyépületet, hanem a csaknem 50 hektáros barokk kastélyparkot is felújították, visszaállítva a kastély környezetének szigetjellegét. A rekonstrukciónak köszönhetően ismét lenyűgöző látványt nyújt Magyarország hetedik legnagyobb kastélya helyreállított homlokzatával, rekonstruált falszíneivel, páratlan rokokó falképeivel.
A munka még nem fejeződött be teljesen, mintegy 900 millió forintból rendezik be a kiállítótereket és helyreállítják az angolparkot is.
A cikk a képek alatt folytatódik!
Az 1716 és 1730 között épült barokk kastély építtetője L'Huillier János Ferenc. L'Huillier katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, és e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. Az építkezés befejezését követően a báró elhunyt, a díszítő munkákat már özvegye, Santa Croce Mária Magdolna készíttette. A régebbi épületrészek felhasználásával, barokk stílusban épült kastély tervezőjét Voit Pál stíluskritikai alapon Giovanni Battista Carlone, egri püspöki építész személyében határozta meg.
Írásos forrás hiányában azonban megoszlanak a vélemények a kastély tervezőjének személyéről. Carlone mellett felmerült Johann Lucas von Hildebrandt bécsi építész neve is.
Az épületet egykor francia jellegű barokk kert vette körül. Erről és a kastély 18. századi megjelenéséről tervek, alaprajzok és homlokzatrajzok maradtak fenn. Gróf galánthai Esterházy István ugyanis 1763-1764 között Franz Anton Dvorzaczky közreműködésével felértékeltette és felmérettette a birtokot. Esterházy jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon, az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki. Termeiben rokokó freskók találhatók, valamint copf stílusú cserépkályhák. A Bódva holtága és a szabályozás során készült új medre által alkotott szigeten áll az impozáns épület. Az 1910-ben elhelyezett kovácsoltvas főkapuja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város szimbóluma.
A felújított kastélyt a nagyközönség először április 5-én tekintheti meg.