Ezeréves falu nyoma az egri belvárosban
Két és fél méteres mélységben volt az a réteg, amelyből állatcsontok, illetve államalapítás-kori cseréptöredékek kerültek elő. Bár objektumra – sírra, ház nyomaira, vagy hulladékgödörre – nem sikerült rábukkanni, hiszen nem a terület egészére szólt a feltárási jogosultság, a szórványos leletek alapján valószínű, hogy egy település szélét sikerült megfogni. A terület kora középkori elvi topográfiája, valószínűsíthető beépítettsége szerint ez nem is volna túl meglepő, hiszen a mai érseki palota és kertje a középkori város főutcájára néz, és tőle alig száz méterre állt az a középkori plébániatemplom is, amelyet csak a 19. század elején, a mai érseki székesegyház építése előtt bontottak le.
Bár ez a Szent Mihály templom nyom nélkül elveszett, történetének egy része, pontosabban a második fele nem ismeretlen: biztosan középkori eredetű volt, és az egri vár 1552-es ostroma után (amelyben olyan súlyosan megsérült a püspöki székesegyház, hogy liturgikus célra alkalmatlanná vált) ide költözött a kanonokok testülete és 1580-tól hivatalosan is székesegyházi funkciót töltött be. Nem sokáig, hiszen a 16. század végén, a török korban mecsetté alakították át. A város visszafoglalása után ismét a Szent Mihály templom lett a székesegyház, s rangjának megfelelően az 1720-as évekre átépítették, megnagyobbították. Talán az ekkor elbontott gótikus boltozatából származnak azok a bordatöredékek amelyeket falazókőként beépítettek a püspöki palota falaiba, annak barokk kiépítése idején. Ám a püspökséghez, különösen a 19. század elején megkapott érseki címhez már nem illett az átépítés után is bizonyára középkori jegyeket őrző hajdani plébániatemplom, így hosszas tervezgetés után lebontották és a helyén épület fel a mai székesegyház Hild József tervei szerint, Pyrker László érsek megrendelésére 1831 és 1837 között.
A most feltárt leletek – bár szinte csak jelzik egy, az államalapítás táján létező település emlékét – arra engednek következtetni, hogy a Szent Mihály templom helyén épülhetett fel a 11. század elején Eger talán első plébániája (feltehetően egy korszakban a várdombon épülő püspöki templommal). Ez magyarázatot adna a kora középkori leletekre, hiszen a plébánia táján nyilván megtelepedtek az emberek – vagy fordítva, s a plébánia kapott helyet a település mellett.
A feltételezett településről jelenleg többet nem tudhatunk. Bár ugyanebből az ásatási szelvényből került elő néhány 13. századra utaló lelet is, úgy tűnik, hogy a középkori városiasodás elkerülte a mai érseki palota kertjének épülethez közel eső felét.
A cikk folytatása és Kováts István ásatási jelentése az Archeologia - Altum Castrum Online portálon
Kapcsolódó cikkünk:
Kora középkori falu az érsekség kertjében?
Az egri érseki palota a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.