Veszélyben az enyedi vártemplom
Pópa Tibor László szerint magyarországi támogatásban bíznak, hiszen miután júniusban a budapesti Országházban ismertette a templom szomorú helyzetét, múlt hétfőn a Kövér László házelnök kabinetfőnöke, Veress László által vezetett küldöttség tartott helyszíni szemlét Nagyenyeden, és megígérte, hogy a magyarországi viszonyok függvényében megpróbálnak segíteni. Kisebb támogatások máshonnan is érkeznek, az Enyed melletti Marosgombásról származó Székely Mihály festőművész örökösei például 44 festményt ajándékoztak a művész hagyatékából a gyülekezetnek, ezekből eddig 11-et adtak oda a templom javára adományozóknak, mesélte a lelkész.
Erdélyben egyedülálló telekgondok
Az anyagiak hiányán kívül a telekgondok is akadályozzák a beruházást, a 14–15. században szászok építette nagyenyedi vár egy részét ugyanis közösen birtokolja a református és az evangélikus-lutheránus gyülekezet. Előbbi a nagytemplom, utóbbi a régi kistemplom tulajdonosa, míg a két hajlék körüli terület kétharmadát a református, egyharmadát az evangélikus gyülekezet mondhatja magáénak, részletezte az Erdély-szerte egyedülálló telekviszonyokat a lelkipásztor. A felújítás a közös tulajdon egy részét – mintegy 500 négyzetméteres területet – is érintené, az uniós szabályok szerint azonban csak olyan ingatlanok esetében igénylehető támogatás, amelyeknek egyetlen tulajdonosa van. Pópa Tibor László szerint az evangélikus püspökség támogatja tervüket, azonban egyelőre nem találtak megoldást a visszás helyzet tisztázására – ez a szakemberek feladata lesz. Topográfiai felméréseket kell végezni, és valamilyen úton-módon szét kell választani a közös tulajdont, ismertette az időigényes tennivalók sorát a lelkész.
Utolsó stádiumban a vár
A református templom mellett az azt körülvevő várfal és a hozzá tartozó épületek is sürgős beavatkozásra szorulnak, a nagyenyedi önkormányzat szintén uniós alapokból szerezne pénzt a korszerűsítésükre. Krecsák-Szöllősi Adalbert alpolgármester szerint a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, eszerint a Bethlen-palota, a várfal és a bástyák restaurálása közel 4 millió euróba kerülne. A műemlék felkerült a művelődésügyi és örökségvédelmi minisztérium prioritáslistájára, azonban ahhoz, hogy megkaphassa a beígért támogatást, el kell készíteni a részletes műszaki tervet. Az RMDSZ-es elöljáró szerint a munkálatokat szakaszonként végeznék el, elsőként a nagyon leromlott állagú részeket korszerűsítenék. A restaurált várban bormúzeum és más kulturális létesítmények kapnának helyet.
A beavatkozás nagyon sürgős, különösen a fejedelmi palota esetében, ahol az eső közvetlenül a fedélszerkezetet, a héjazatot rongálja – részletezte lapunknak Szabó Bálint építőmérnök, a megvalósíthatósági tanulmányt készítő Utilitas Kft. vezetője.
A szakember szerint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egykori lakóháza az utolsó stádiumban van, 4-5 éven belül visszafordíthatatlan lesz a rongálás. A történelmi múzeumnak otthont adó épület a szakszerűtlen beavatkozások eredményeként alulról is nedvesedik, mondta a szakember. A nyolc bástya közül kettő közveszélyessé vált, leváló faldarabok veszélyeztetik a járókelők épségét, tette hozzá Szabó Bálint. Mint mondta, bár az önkormányzat tárgyalt velük a műszaki terv elkészítéséről, még nem kaptak megbízást erre. Ennek ellenére a szakember úgy vélte, „az enyediek határozottan jól állnak”, hiszen megvan az esély a támogatásra, azonban Romániában több száz műemlék épület van az itteni várhoz hasonló állapotban.
A Romániában lévő objektumok a Határeset adatbázisában