Összefognának az esztergomi múzeumok
„Tavaly ősszel nyitottuk meg a látványtárunkat, s ez a koncepció, bemutatási mód roppant sikeresnek bizonyult, hiszen egy csapásra megsokszoroztuk a múzeum korábbi látogatószámát” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak dr. Tari Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője. „A tárlat vezérmotívuma, bár ez így kiírva nem szerepel, fejet hajtani az egykor élt kézműves mesterek előtt. Mivel a kiállított tárgyak szinte mindegyike kötődik a városhoz, vagy annak gyűjtőterületéhez, egyszerre Esztergom múltjáról és az itt élő emberekről is szól a látványtár. A mottója Babits Mihály gondolata, „A múlt nem halt meg, hanem hat reánk”. Ennek megtapasztalásához válogatást mutatunk be a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményének legszebb darabjaiból.”
S hogy miben különbözik egy látványtár egy klasszikus kiállítástól? Elsősorban az ott szereplő tárgyak mennyiségében és az információátadás módjában. Az egyes kiállított darabok alatt nincs magyarázó szöveg, de nem is lehetne, hiszen a cél „bőségesen megtölteni” a vitrineket, hogy már a látványuk is vizuális orgiaként hasson. Üvegből vannak a polcok és a tárgyemelők is, hogy minél több szemszögből lehessen szemügyre venni a műtárgyakat. Az egyes darabokról a látogatók külön nyomtatott tájékoztatókból, illetve az infokommunikációs monitoron olvashatnak tartalmas részleteket.
A látványtár kialakítása a kiállítóhely költözését is jelentette, hiszen a Mindszenty hercegprímás terén álló épületben eddig a Balassa múzeum irodái, raktárai voltak, tárlat benne most először kapott helyet. 180 négyzetméteren alakították ki az uniós finanszírozású projektben az új tereket. Négy látogatható helyiségben csaknem 2000 műtárgy vált megtekinthetővé (régészeti, néprajzi, képzőművészeti, valamint különleges hajómakettek, fegyverek), melyek eddig a raktárak mélyén pihentek, a nyilvánosság elől elzárva.
A múzeum az új látványtárában kapott helyet felújított műemléki környezetben, az 1844-ben Esztergom városának adományozott két és félezer kötetből álló Helischer-féle muzeális könyvgyűjtemény is. A múzeum a teljes könyvállomány restaurálását folyamatosan, önerőből végzi.
A cikk a képek alatt folytatódik!
Elkészült a bemutatott műtárgyak digitális archívuma (szöveges és képi elemek érintőképernyős eszközön), mely a tervek szerint interneten is elérhető lesz. Az egyéni látogatók mellett folyamatosan szerveznek több korosztálynak is élménydús múzeumpedagógiai programokat.
„Bár a korábbiakhoz képest sokkal több a látogatónk, sajnos Esztergom múzeumai a Bazilika árnyékában élnek. Már csak a tömege miatt is ezt találják meg az egyéni turisták, illetve ide szállítják a szervezett csoportok jó részét is. Bízom benne, hogy a Balassa Múzeumnak, a Vármúzeumnak, a Dzsáminak - amelyben már kávézó is várja az érdeklődőket -, a Keresztény Múzeumnak és a Duna Múzeumnak sikerül összefogniuk, hogy közösen kialakított programokkal, egymást ajánlva vagy közös belépőjeggyel jussunk el nagyobb, értő szemű tömegekhez” - tette hozzá dr. Tari Edit. „Ki lehet alakítani pl. egy szélesebb, a Dunakanyarra vonatkozó együttműködést is a visegrádi Mátyás Király Múzeum és a dömösi prépostság bevonásával. A cél, hogy egy olyan sokszínű programot kínáljunk, amiért a térséget és a várost felkeresik a látogatók, s itt el tudnak tartalmasan tölteni néhány órát, egy egész napot, vagy akár hétvégét is. Még kimunkálás alatt van ez a kezdeményezés, reméljük a társintézmények felkarolják, így Esztergom és a dunakanyari régió kulturális jelentősége végre a helyére kerül.”
A múzeum épülete a műemlékem.hu adatbázisában