Esztergom: két hónap és láthatjuk
„A terek felújításával már elkészültünk, az elkövetkező hetekben a kiállítási anyag elhelyezése a feladatunk. Nagyon gondosan válogattunk, hiszen az a koncepció, hogy csak a legszebb darabokat mutatjuk meg, elkerülve a zsúfoltságot” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója. „A kiállítás így erős impulzust kíván majd adni a látogatóknak, felidézve a középkori atmoszférát, ugyanakkor multimédiás tartalmakkal és makettekkel is végigkalauzolva a vár, s a királyi, majd érseki palota történelmén” - tette hozzá.
A palota legimpozánsabb tere kétségkívül most is az István-terem, amelyről korábban azt tartották, hogy itt született I. István. A feltevést a Képes Krónika egyik ábrázolására alapozták, amelyen valóban egy központi oszlopos, boltozatos szoba szerepelt, ám a rajzoló nyilván a saját korában látottakat örökítette meg, hiszen Géza, majd István palotája nem itt volt, hanem a plató túlvégén, a jelenlegi bazilika másik oldalán. Itt állt a Szent István protomártír tiszteletére emelt templom is, amelyben megkeresztelhették Istvánt. A 11-12. század során kezdték építeni a ma látható várpalota elődjét – római épületek alapjain, hiszen azokat rendre megtalálják a belső terekben folytatott ásatások során. A ma álló bazilika helyén az első Szent Adalbert érseki székesegyházat emelték, amelynek töredékek alapján restaurált kapujának, a Porta Speciosának kicsinyített makettje is megtekinthető a kiállításon. A várhegy két évszázadon át a világi és az egyházi hatalom közt billegett, végül 1198-ban Imre király az érsek javára lemondott a várról. Ám ezt a vár legfényesebb királyi korszaka előzte meg, hiszen a bizánci udvarban nevelkedett III. Béla Franciaországból nem csak (második) feleséget, de építőmestereket is hozatott, akik itt alkották meg Közép-Európa egyik első gótikus remekét, a várkápolnát. A későbbiek során a püspökök bővítették, alakították tovább az együttest, amely nagyrészt elpusztult, s a föld alá került a 16. század végén – így maga a kápolna is, amely fölé földből bástyát emeltek. A várhegy teljes feltárása csak az 1930-as években kezdődött meg.
A cikk a képek alatt folytatódik!
A készülő új kiállítás berendezését, illetve a korábban elzárt terek bemutatását, valamint a teljes gépészeti felújítást egy 2013-ban elnyert pályázat tette lehetővé. Nem csak a kápolna lesz látogatható, de az úgynevezett Ciszternás terem is (a felújítás apropóján a palota termei új neveket kaptak – részben a hajdani funkciójuk alapján, míg másokat a vár jelentős kutatóiról neveztek el). Ebben a térben alig egy esztendeje tárták fel az alatta lévő roppant vízgyűjtőt, amelyet most érdekes megvilágítással mutatnak majd be. Szintén itt láthatjuk majd 5-6 méteres mélységben a középkori palotát megelőző római kori falakat.
A munkálatok befejezése után a vármúzeum – csak csoportos tárlatvezetéssel – március végén, április elején nyitja meg a kapuját a látogatók előtt.
Kapcsolódó cikkeink:
Tér, élmény: most kell látni a várkápolnát
Eltűnik az állványerdő, mesés a látvány
Az esztergomi királyi vár a műemlékem.hu adatbázisában