Jövőre láthatók lesznek a világhírű falképek
„A legsürgetőbb teendőnk azoknak a tereknek a helyreállítása, amelyeket már hosszú évek óta nem tudunk megnyitni a klasszikus látogatóforgalom előtt. Ilyen a több mint egy évtizede felállványozott kápolna, illetve a studioló, amelyben 2000-ben kezdődtek el a munkálatok. Az ötszáz millió forintos pályázat ezeknek a restaurálására, a korszerű gépészet, vagyis a fűtés és légkondicionálás kialakítására, valamint néhány kiállítás rendezésére elegendő” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója. Hozzátette: jelenleg is folyik a belső terek, falképek restaurálása, a tervek szerint jövőre már megnyitnák a látogatók számára ezeket a részeket.
Bár mind a kápolna, mind a studioló (vagyis dolgozó- és fogadószoba) a kifestéséről híres, és csupán néhány lépésnyire állnak egymástól, a falképeket készítési idejük szerint évszázadok választják el egymástól. A kápolnát – amelyet a gótika első, vagy egyik első Kárpát-medencei megjelenéseként tart számon a művészettörténet – III. Béla korában alakították ki a ma látható térré (amelyet persze még az állványerdő tesz átláthatatlanná). Itt a legelső művészi igényű kifestés 1180 táján történt, francia mesterek munkája. Ez a híres oroszlános réteg, amely az egzotikus ragadozó fennmaradt (sőt a város jelképévé vált) ábrázolásáról kapta a nevét. Erre a rétegre a későbbiekben még több is felkerült, például a trecento apostolalakjai 1350 körül - ekkor a palota már az érseké volt, hiszen már Béla fia, Imre lemondott a királyi tulajdonról az egyház javára a 12. század végén.
A cikk a képek alatt folytatódik!
A studioló világhírű falképei már későbbről a reneszánsz korából származnak. Mint korábban már beszámoltunk róla, a négy erény seccoját (a freskótól némiképp eltérő technikával készült falkép) Botticellinek tulajdonítja a szakemberek egy része. "Ezekre a palota 1934-38 között folytatott feltárása során bukkantak, hiszen a studioló már valószínűleg a 16-17. század fordulóján föld alá került" - mondta portálunknak Wierdl Zsuzsa restaurátor-művész.
Az Erényekkel díszített termet ma az építészetileg nem eredeti helyén lévő zodiákus ív metszi ketté. A későbbiekben egy új pályázat keretein belül ezt is visszaemelnék az eredeti helyére (amihez a vasbeton födém elbontására lesz szükség), így akkor majd valódi középkori, illetve kifestésében reneszánsz térélményt élhet át a látogató.
A Közkincs-kereső riportja az esztergomi várban a felújításról
Kapcsolódó cikkeink:
Erények: nyomozás a festő után
Európa öröksége a magyar állam bölcsője
Az esztergomi vár a műemlékem.hu adatbázisában