Kastélyt adnának a megőrzésért cserébe
Tavasszal a nemzeti vagyonról szóló kétharmados törvényt módosítani kell annak érdekében, hogy az állami tulajdon megtartása mellett magánemberek és cégek kezelésébe adhatók legyenek műemléki épületek, mert a Nemzeti Kastélyprogramból vagy más forrásból felújításra nem kerülő kastélyépületek és környezetük csak így lesz megóvható - hangsúlyozta a Miniszterelnökség államtitkára kedden Fehérvárcsurgón, a Károlyi-kastély parkfelújítása első ütemének záró rendezvényén.
L. Simon László szerint a felvetés életszerűségére kiváló bizonyíték Fehérvárcsurgó, ahol az egykori tulajdonos család leszármazottja magánalapítványán keresztül gondoskodik az örökségről, miközben a tulajdonjog az államé.
Az államtitkár jelezte, hogy kezdeményezni fogja az ötpárti egyeztetést a törvénymódosításról és amennyiben az ellenzék is támogatja javaslatukat, akkor lehetővé tennék - akár ingyen is - alapítványok, gazdasági társaságok és magánszemélyek számára az évtizedek óta üresen álló és pusztuló kastélyok vagyonkezelésbe vételét. Cserébe az állam, mint tulajdonos elvárná, hogy azokat szakszerűen felújítsák a műemlékvédelmi és jogszabályi előírások szerint, valamint biztosítsák az épületek és parkjaik látogathatóságát.
L. Simon László példaként említette Skóciát és Franciaországot, ahol ez a rendszer jól működik és ott a kastélyban lakó tulajdonos sok esetben megnyitja az épületet és környezetét a látogatók előtt.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem a vagyon átjátszása a cél, sokkal inkább a műemlékek megóvása, amit nemzetstratégiai célnak nevezett. Mint mondta, csak Fejér megyében a műemléki felújításokra több pénz kellene, mint amit az állam a következő öt évben az egész országban ilyen célokra el fog költeni.
L. Simon László rámutatott arra, hogy az elmúlt két és fél évtizedben a magyar műemlékkincs jóval rosszabb állapotba került, mint a rendszerváltozáskor volt. Úgy vélte, képtelenség lenne minden kastélyépületet az államnak felújítania, ráadásul a lényeg, a tartalom sokszor hiányzik, ami részben vagy egészében önfenntartó épületeket eredményezhet.
A politikus megjegyezte, hogy az elmúlt fél évben több kastélykert újult meg Magyarországon, mint 20 éve összesen. Példaként említette Füzérradványt, Dobát, Fertődöt, Keszthelyt, Kondorost, Bicskét és Déget, ahol a fehérvárcsurgóihoz hasonlóan egy ottani állami erdészettel konzorciumban valósultak meg parkrekonstrukciók. Reményének adott hangot, hogy most futó európai uniós időszakban további kastélykertek megújítására jut forrás, amit az állami erdészetekkel közösen valósítanak meg.
Halasi Tibor, az MNV Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a parkfelújítás első üteme nettó 240 millió forintból valósult meg. A projekt során a 22 hektáros történeti kertet, mint komplex élőhelyet helyreállították: megújult a növényállomány, a kerti építmények és sétányok rekonstrukciója megvalósult, a korábban kiszáradt, 1,4 hektáros tavat helyreállították.
A tervezett fejlesztésekről elmondta, hogy három ütemben folytatódik a munka. Az egykori istállót és kocsiszínt helyreállítják és művészeti alkotóház, bemutatótér kerül kialakításra bennük. A turisztikai funkciók javítása érdekében szabadtéri sportpályákat, játszóteret, gyümölcsöst és kisállat simogatót hoznak létre. A második ütemben a csikó istálló helyreállítása valósul meg, amely a lovas turizmust fogja szolgálni. A harmadik ütemben többek között madármegfigyelőt, botanikai ösvényt és szabadtéri kiállítóhelyet hoznak létre a parkban.
Károlyi Angelica grófnő örömének adott hangot a park egy részének felújítása és a munkálatok folytatása miatt. A park az ékszertartó, a kastély pedig az ékszer benne - fogalmazott hozzátéve: a látogatók kikapcsolódását és feltöltődését szolgáló fejlesztésekkel lesz teljes a rekonstrukció.
A kastélyt körülvevő angolparkot a 20. század első évtizedeiben Hein János tervei alapján alakították ki. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély 1844 és 1853 között klasszicista stílusban épült. Az 1910 körül romantikus stílusban átalakított kastélynak a II. világháború után többféle - nem odaillő - funkciója volt.
1979-re olyan rossz állapotba került, hogy az addig ott működő gyermekotthont ki kellett költöztetni és onnantól a kastély két évtizedig lakatlan volt. 1999-ben megkezdték a romos épületegyüttes helyreállítását a család tulajdonában levő Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. koordinálásával.
Az elmúlt években elsőként a kápolnát állították helyre, ahol gyertyafényes koncertekre várják a zenekedvelőket, ezt követően rendbe hozták a kastély északi és déli oldalszárnyát, valamint a szökőkutas díszudvart. Az egyik oldalszárnyban éttermet nyitottak és 22 vendégszoba is várja az érkezőket.
2011 szeptemberében adták át a középső, felújított épületrészt. A teljes épületegyüttes felújítására mintegy másfél milliárd forintot költöttek. A kastélyban helyezték el Fejtő Ferenc könyv- és archívumállományát, valamint a történelmi Magyarország településeit megörökítő 50 ezer darabos képeslapgyűjteményt is.