Feltárták a fenékpusztai erőd nyugati kapuját
„A mintegy tizenöt hektárnyi területen fekvő erődnek alig tíz százalékát sikerült klasszikus régészeti módszerrel, vagyis ásatással megkutatni az elmúlt évtizedekben. Hála azonban a roncsolásmentes eljárásoknak, ennél jóval nagyobb része lett ismert napjainkra” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Heinrich Tamáska Orsolya, az immár csaknem másfél évtizede tartó, aLipcsei Középkelet Eu. Kutató Intézet (GWZO), a keszthelyi Balatoni Múzeum és a Göcseji Múzeum együttműködésében megvalósuló régészeti program vezetője. „Hogy a nyugati kaput hol kell keresnünk, az sem volt teljes meglepetés, hiszen volt már itt korábban kutatás, illetve a 18. században a majorság épületeit az akkor még feltehetően jól láthatóan álló nyugati erődfal mellé, ahhoz tájolva építették fel. Vagyis a fal maradványa a mai murvás út mentén, illetve alatta van.”
A fenékpusztai erődöt a 4. században építették, s bizonyíthatóan túlélte a római birodalom bukását. Erődvárosként élt tovább egészen a 7. század első harmadáig, amikor a déli kapu előtt lévő temető sírjai alapján elhagyták a lakói. A 9. században a közeli Zalavár építkezéseihez már vittek el követ az erődből. A középkorból némi szórványos használat mutatható ki, azonban ekkor már nem erődként és különösen nem közigazgatási székhelyként élt tovább. A legnagyobb része a török hódítást követően pusztult el, amikor a közeli Keszthely új épületeihez, illetve a Festetics-majorsághoz használták fel a köveit. Az erőd nemzetközi szinten is ismert, népvándorlás-kori lakói, az úgynevezett Keszthely-kultúra az 5. századot követő római továbbélésnek az egyik példája.
Az erőd mellett lévő majorságot jelenleg felújítják és lovas turisztikai központként igyekeznek életre kelteni. A portálunk értesülései szerint azonban pusztán a Festeticsekkel és korukkal foglalkoznak majd a helyszínen tervezett kiállítások keretében, a római erőd bemutatása nem játszik ezekben szerepet.
„Több mint három esztendővel ezelőtt készítettünk egy kiállítás keretében koncepciót arra, hogy miként lehetne a látogatók számára egyszerre megeleveníteni a két műemlékegyüttest, amelyeknek a története nem is válaszható el teljesen egymástól” - tette hozzá Heinrich Tamáska Orsolya. „Azt reméltük, hogy terveink az illetékesek érdeklődését is felkeltik és hosszú távon az erőd területét is bevonják a fejlesztési tervekbe. Ezt azonban egyelőre nem tapasztaljuk, sőt az erőd területén parkolókat építenek, tervezik az utak kiszélesítését, anélkül, hogy a föld alatti emlékekre figyelemmel lennének.”
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
