Fenékpusztának nem csak múltja van?
„Elkészítettük a rehabilitációs terveket, s két pályázaton is indulunk a projekt két részével” - mondta el a műemlékem.hu-nak a keszthelyi Helikon Kastély igazgatója. Czoma László hozzátette: a római kori emlékek bemutatására a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Programban, az egykori Festetics majorság felélesztésére az unió Határon Átnyúló Együttműködési Programjában – szlovén partnerrel – remélnek forrást találni. „Ugyanakkor nem rejthető véka alá az sem, hogy többször nekifutottunk már a pályázatoknak, azonban eddig nem jártunk sikerrel” - fűzte hozzá az igazgató.
Fenékpuszta manapság keveset idéz a hajdan dicső múltból. A 71-es útról fasor vezet a Festeticsek kiskastélya felé. A fasor elején – összefirkált – tájékoztató tábla, amely a hajdan itt állt római erődváros, Valcum történetét foglalja össze. Mellette fából ácsolt asztal és pad – az előbbi kitörve a helyéből. A római kori felfalazott romok egy részét elborítja a gaz. Az egykori majorság területe sem szívderítő látvány: omladozik a kiskastély, az egykori cselédlakások, istállók is rossz állapotúak. Az épületekben szükséglakások, hiszen még jelenleg is harminchárom család lakja Fenékpusztát.
Ugyan a korábban folytatott régészeti feltárások szerint a terület már 7 ezer éve lakott, igazi jelentőségre a római korban, a Krisztus utáni 2-3. században tett szert.
Itt, a Valcumnak nevezett település mellett keresztezte egymást a provincia két jelentős útvonala: az egyik Savariát (Szombathelyet) kötötte össze Sopianae-vel (Pécs), míg a másik az Adriától vezetett Aquincumba. A 4. század közepén átépítették a várost: valóságos erőddé lett, hiszen falai egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű négyszöget kerítettek el, a falakat pedig negyvennégy torony erősítette. Az erődítések monumentalitásáról a terület déli részén látható egykori erődkapu maradványai árulkodnak.
Valcum jól védhetőnek bizonyult, hiszen Róma ugyan elbukott, de a város nem: a lakosság helyben maradt az 5. században is, sőt, a keleti gótok székhelye lett a település. Az avar korban germánok és bizánciak telepedtek le a falakon belül, azonban 630 táján elnéptelenedett a város. A 9. században ismét lakók költöztek be az erődvárosba, amelyet 10. század elején leromboltak a honfoglaló magyarok.
Az egykori Valcum a második évezredben már csak kőbánya volt (az itteni kövek jól jöttek Keszthely középkori és kora újkori építkezéseinél), azonban a 18. század elején a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített a romterület mellett. Ezt a Festeticsek 1739-ben vásárolták meg és ménesük hamarosan Európa-hírű lett. Évtizedek alatt kiépült a majorság: cselédlakásokkal, istállókkal, a kiskastély 1820-ban lett készen. A keszthelyi kastéllyal összekötő hét kilométeres fasort, a Fenyves allét 1880 körül létesítették. Az uradalom a második világháború kezdetéig virágzott.
„1992-ben vette meg a kastélymúzeum hatvan millió forintért az ötven hektáros területet az akkor még itt működő lengyártól és termelő szövetkezettől” - mondta Czoma László. Hozzátette: azóta sajnos hiába terveztek nagyobb beruházásokat, még állagmegóvásra sem futotta, mára borzalmasan lelakottak az épületek.
A kiskastély és a hozzá kapcsolódó, Festeticsekhez kötődő épületek rehabilitációja már jövőre elkezdődhet, ha sikerrel járnak a határon átnyúló CBC-uniós pályázaton. A lakók kiköltöztetése után (akiket természetesen kártalanítanak) nyolc épületet újítanak majd fel. A kiskastély múzeumi funkciót töltene be, ismét lovakat tartanának a két lóistállóban, a cselédlakásokban apartmanokat alakítanának ki. A majorság nyugati részén álló barokk magtár mellett (amely közösségi tér volna) lóversenypályát alakítanának ki. „Célunk, hogy felélesszük azt a lovas hagyományt, amely Európa-hírűvé tette Fenékpusztát a Festeticsek korában” - mondta Czoma László.
A római kori romterületen még további feltárások szükségesek, amelyek módosíthatják a terveket, azonban már biztos, hogy rekonstrukcióban mutatnák be az egyik ókori bazilikát, s az egykori magtárat, amelyben római éttermet üzemeltetnének. Az erőd teljes területe ma már sajnos nem mutatható be, hiszen keleti sarka már a Balatonban áll. Ráadásul kettészeli a 71-es út, amely éppen az egykori diadalkapu helyén fut: ennek kiváltására is születtek már tervek.
„Ha külön lovardát is építünk a lóversenypálya mellé, akkor a beruházás teljes összege mintegy 2,5 milliárd forint” - jelentette ki Czoma László. A határon átnyúló uniós pályázaton már ebben az évben döntés születik, így a közbeszerzési eljárás után jövőre kezdődhet a munka. A regionális operatív program pályázatán jövő év első felében döntenek a Fenékpusztára tervezett beruházás sorsáról.
Kapcsolódó cikkünk:
Újjászületik a kastélypark Keszthely szívében
Fenékpuszta a műemlékem.hu adatbázisában
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Római kori parcellázás nyomait találták meg – több más korszak emlékei mellett – a kutatók a fenékpusztai erőd határában. Halmai Margó riportja.