Hazatért a halott grófnő!
A Barabás-festmény Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 – Budapest, 1898) Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című festménye az ifjú grófnét ábrázolja a súlyos, vörös bársonydrapéria előtt feketeruhában. Mintha az asszony talpig gyászban lenne, tekintetében szomorúság bujkál, keze a kis asztalkán fekvő virágon nyugszik, a virág mögött az egyszerű keretben családi fotó három kisgyermekről. Az egészalakos festmény, ahogy a jelzete mutatja, a grófné halála után négy évvel, 1877-ben készült. A gyermekek bekeretezett fényképe valószínűsíthetően ugyanebből az időből való. A kép előtörténete csak részben ismert, még újabb művészettörténeti kutatásra vár, az azonban szinte bizonyos, hogy szorosan kötődik gróf Zichy Ilona (Pozsony, 1849 – Agárd, 1873) férjéhez, nádasdi gróf Nádasdy Ferenchez (Pest, 1842 – Budapest, 1907), és általa a nádasdladányi Nádasdy-kastélyhoz. Gróf Zichy Ilona gróf Zichy Nepomuk János (1820 – 1911) és felesége, Kray Irma bárónő (1830 – 1913) első gyermekeként 1849. augusztus 28-án született Pozsonyban. Gyermekkorát szülővárosában és a Zichy-család Alsóbogát-pusztai klasszicista kastélyában töltötte, ahol magyar szellemben nevelték. Családjával, korabeli főúri szokás szerint, bejárta Nyugat-Európát. A pozsonyi és a pesti főúri társaságból ismert gróf Nádasdy Ferenc (1842 – 1907) lett jövendőbelije. Életüket 1868. június 6-án kötötték össze a pesti egyetemi templomban. Eleinte a család agárdpusztai kastélyában éltek, onnan költöztek az 1870-es évek elején Nádasdladányba. Júlia lányuk 1869. április 11-én, Tamás fiuk 1870. szeptember 12-én született. A családi boldogságot az alig féléves Anna halála törte meg 1872 márciusában. A negyedik gyermek, Irma 1873 tavaszán látta meg a napvilágot. Abban az esztendőben készültek el a nádasdladányi kastély újjáépítésének tervei, az alapkőletételnél még jelen volt a boldog házaspár, ám 1873. szeptember 5-én a végzetes kolerajárvány elragadta a grófnőt. Zichy Ilonát az alatt az agárdi obeliszk alatt temették el, amelyet apósa, gróf Nádasdy Lipót emeltetett felesége, Forray Júlia grófnő emlékére. Az özvegyen maradt, fiatal Nádasdy gróf nehezen viselte a tragikus veszteséget, egyedül folytatta a nádasdladányi kastély építését. A Tudor-stílusú, különleges szépségű kastély berendezésekor a családi kultusz megteremtése mellett mindig elvesztett feleségére gondolt, úgy alakította ki, úgy rendezte be a szobákat, mintha ő is ott élne. Amíg a család, a vendégek a kastélyban és a parkban találkoztak lépten-nyomon gróf Zichy Ilona emlékével, a falubelieket a Szent Ilona tiszteletére felszentelt templom emlékeztette úrnőjükre. A gróf többet nem házasodott meg, gyermekeinek, a kultúrának és a közügyeknek szentelte életét. A festményt a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája 2014 őszén, egy budapesti árverezőház aukciós kínálatában lelte föl. Az örökségvédelmi törvény értelmében védett műtárgy esetében adásvételkor, árveréskor a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg, amelyről a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda jogosult nyilatkozni. Az aukciós leütés után haladéktalanul jeleznie kell, hogy a győztes licitáló helyébe kíván-e lépni, a leütési ár és az árverési közvetítői díj fejében az állam részére megvásárolja-e a műtárgyat. Így történt ez a Barabás-festmény esetében. A Magyar Állam 6 millió 600 ezer forintért megvásárolta Barabás Miklós alkotását. A Cipper-festmények Giacomo Francesco Cipper, ahogy a korabeli Itáliában nevezték, il Todeschini, „a kis német” Feldkirchben született 1664-ben, egyes feltételezések szerint az 1701-ben, Bécsben elhunyt Jakob Ziper festőművész fiaként. Gyermekkoráról keveset tudunk, az sem ismert, pontosan mikor és miként ment Itáliába. Amit bizonyossággal mond a művészettörténet: 1696-tól tartózkodott Milánóban, ahol feleségül vette egy ottani jegyző leányát. Első ismert festményeinek ideje 1700, 1705. Giacomo Francesco Cipper az elkövetkező évtizedekben Észak-Itáliában dolgozott, mindenekelőtt Lombardiában és Venetóban, élt Bergamóban és Bresciában. Kezdetben csendéleteket festett, utóbb alkotásain megjelentek a tájak, majd egyre inkább az emberek, a mindennapok jelenetei. A barokk művésze volt, akit megérintett a flamand életképfestészet is. Képei látványosak, mozgalmasak, a figurák életteliek, a színek dúsak, erőteljesek. Az érzékelhetően szimmetrikus elhelyezésre komponált két alkotás, az Öreg házaspár ebédje és a Fiatal parasztpár muzsikusokkal egykor a Nádasdy család tulajdonaként a nádasdladányi kastélyban talált otthonra. Előbbi innen került magángyűjteménybe, utóbbit 1949-ben gróf Nádasdy Ferencné ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak. Az Öreg házaspár ebédjét a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája 2014 telén egy budapesti árverésen, élve a Magyar Állam elővásárlási jogával, 9 millió 75 ezer forintért vette meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a festmény így visszakerülhet a Nádasdy-kastélyba párjával együtt, amelyet a Szépművészeti Múzeum hosszú távú letétként átadott a Forster Központnak. S hatvanöt évi „elszakítottság” után Cipper művei ismét méltón, egymás mellett mutatják a barokk festészet magyarországi gyűjtéstörténetének fontos pillanatát. Kapcsolódó cikkünk: A nádasdladányi kastély és parkja a műemlékem.hu adatbázisában