Száz évre elveszett az első kőszínház
„Ugyan a színház kialakításával kapcsolatban maradtak fenn adatok, sőt egy korabeli német színigazgató, Christoph Seipp is dicsérte 1785-ös útleírásában, sajnos az ott játszott darabok, illetve a fellépő színészek kilétét illetően bizonytalanok vagyunk” - mondta el a műemlékem.hu-nak Papházi János, a Gödöllői Királyi Kastély múzeumi osztályvezetője. A muzeológus hozzátette: a színháznak ugyancsak kalandos sors adatott meg, rövid virágzás után megsemmisült, elveszett, azonban mára egyike a kevés helyreállított barokk színháznak Európában.
A színházat Grassalkovich II. Antal alakíttatta ki a kastélyban 1782 és 1785 között. Ebben a szárnyban korábban vendégszobák helyezkedtek el. A födémek és a közfalak elbontásával hatalmas, 24,5 méter hosszú, 8 méter széles, 9,5 méter magas tér tárult fel, amelyet megosztottak a nézőtér és a 11 méter mély színpad között. Így a gödöllői kastély színháza az első megmaradt újkori magyarországi kőszínház, hiszen a budai karmelita templomból kialakított Várszínház csupán 1787-ben nyitotta meg kapuit.
A gödöllői színház idényjelleggel működött, hiszen a kastély ura, II. Antal többnyire Bécsben, Pozsonyban és Pozsonyivánkán tartózkodott. Három színigazgatót azonban név szerint ismerünk, akik társulataikkal időről időre előadásokat tartottak a kastélyban.
A színház Grassalkovich III. Antal idejében is fennmaradt, ám miután a herceg csődbe ment, nem volt több előadás és a kastély ezen szárnya pusztulásnak indult. Korabeli beszámolók még részletesen leírják szebb napokat látott berendezését, így megemlékezett róla a vasárnapi Újság riportere is: „Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig, az elhagyott színházba lép az ember, melyen már közel 50 éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ráncos színfalak, lecsüngő függönnyel, porlepte székekkel, színehagyott páholyokkal."
A színház végső pusztulását azonban furcsamód a kastély következő felvirágzása hozta el: 1867. március 22-én a magyar kormány 1840000 forintért megvásárolta a kastélyt és környékét, majd Ferenc Józsefnek és feleségének a rendelkezésére bocsátotta koronázási ajándékként. A kastélyt átépítették, a színház színpadát elbontották, a hatalmas teret új födémek beépítésével háromszintessé alakították át. Néhány évtizeddel később ugyan ismert volt még a gödöllői színház létezésének emléke, a helye azonban feledésbe merült.
Több mint száz esztendő telt el, mire ismét rábukkantak. 1986-ban leszakadt a födém egy része, ezért a kastélyban ideiglenesen állomásozó szovjet parancsnokság kiüríttette az épületszárnyat. Előbukkant viszont egy falképnek a részlete, s ezt alapos kutatás követte.
„Levéltári kutatásra, helyszíni vizsgálatokra és a két legépebben maradt európai barokk színház berendezésének megismerésére is szükség volt ahhoz, hogy 2002 nyarán elkezdődhettek a helyreállítási munkálatok” - mondta Papházi János. A színpadmozgató szerkezet mintájául a Cesky Krumlovban álló színház hasonló gépezete szolgált mintául. A színház berendezésének elvi rekonstrukcióját Staud Géza színháztörténész irányításával alkották meg.
A megújult barokk kastélyszínházat 2003. augusztus 8-án nyitották meg ismét. Jelenleg havonta átlagosan két előadásra kerül benne sor, és konferenciákat, tanácskozásokat is tartanak a falai között. Legnagyobb attrakciója mégis talán az újraálmodott barokk tér, a rekonstruált mozgatható kulisszák, s a színpadmozgató szerkezet, amelyet mind megtekinthetnek a kastély látogatói.
Képgaléria a barokk színházról és a rekonstruált színpadmozgató szerkezetről
Kapcsolódó cikkeink:
Ismét dördült a startpisztoly Gödöllőn
Föld alatt menekült volna Ferenc József és Horthy?
A kastély a műemlékem.hu adatbázisában
A Gödöllői Királyi Kastély honlapja