Gyula: tárgyak helyett szellemek
„Alig maradt fenn használati tárgy a gyulai Almásy-kastély korábbi, háború előtti korszakából, így legfeljebb csak ál-enteriőröket lehetett volna berendezni. Éppen azért egy másik, Magyarországon még szokatlan úton indultak el a rendezők, vagyis a virtualitás, a digitális technika kapott sok teremben főszerepet” - mondta el portálunknak Németh Csaba történész-muzeológus.
A márciusban megnyitott kastély alsó szintjén a cselédek, míg az emeleten a grófi család életét hivatottak bemutatni a terek. Különösen előbbi esetében kellett volna a tárgyak hiányával megküzdeniük a rendezőknek (Szilágyi Gábor kurátor és Lukács Zsófia kiállítás-berendező iparművész), ezért a tárlat logikáját teljesen más szálra fűzték fel. Bár az idősebb korosztály egy része hiányolja a klasszikus enteriőröket, a digitális világban otthonosan mozgó fiatalabb korosztályokat kétségkívül megnyeri a virtualitás, ami nem csak passzív mozizást jelent (bár persze kisfilm, vetítőterem is van), hanem interaktív, a látogató közreműködésére épülő kiállítási részleteket is. Még a tárlatvezetés hangulatáról is a látogató dönthet, hiszen a komornyik, a kulcsárnő, a szakács és a komorna is kísérheti digitálisan a termekben, kissé más ízt adva az egyes részleteknek.
„Nem csak a tárlat, de maga az épület is rendkívül érdekes” - tette hozzá Németh Csaba. „Ez is közrejátszott abban, hogy a tervezettnél némiképp lassabban folyt a felújítása. A régészek megtalálták a korábbi barokk konyha padlóját is, így azt be tudjuk mutatni a látogatóknak. A központi lépcsőnél statikai problémákat tártak fel, így először meg kellett erősíteni az alapozást. A szakemberek szerint ha ezt nem javítják ki, akár néhány éven belül jóvátehetetlenül megsüllyedhetett volna az épület.”
A cikket a képek alatt folytatjuk!
A gyulai kastélyt az egykori külsővár falára 1740 táján kezdte építeni a Harruckern-család. Kezdetben a jelenlegi középső traktus állt, ezt egészítették ki oldalszárnyakkal, majd megmagasították. 1775-ben kihalt a család férfiága, így a rezidenciát sokáig nem használták. 1795-ben, majd 1801-ben is tűz pusztított benne. Ekkor az épület már a Wenckheim-család birtokában volt, akik újjá- és átépíttették. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után itt fegyverezték le a honvédtiszteket, akiket aztán az oroszok átadtak az osztrákoknak, s azok Aradra szállítottak őket. A tizenhárom aradi vértanú közül a hagyomány szerint kilenc, más forrás szerint tíz volt Gyulán. Az eseményről külön kiállítási rész emlékezik meg a kastély földszinti ebédlőtermében, illetve a kastély és a vár között álló történelmi emlékhely sztélé is őrzi ennek emlékét. (Az emlékhely hivatalos megnevezése: Gyulai vár és honvédtiszti emlékhely) A kastély 1888-ban került az Almásy-családhoz házasság útján. Ekkor felújították, modernizálták. A második világháború vége táján kirabolták a lezárt épületet, ideiglenesen elmebetegeket helyeztek el benne, majd az államosítás után javítóintézet, szakmunkásképző, szakiskola és kollégium, s leghosszabb ideig csecsemőotthon működött a falai közt. A város önkormányzata 2011-ben vette át vagyonkezelésbe.
„Természetesen az Emlékhelyek Napján, május 14-én is megtekinthető lesz a kastély, azonban a programok a várban lesznek majd” - mondta Németh Csaba. „Szombaton a vár látogatói számára felelevenítjük a gyulai vár történetének legfontosabb eseményeit, miközben a kisebbek részére történeti játszóházat rendezünk. Folyamatosan indítunk ingyenes tárlatvezetéseket a vár állandó kiállításában, és lehetőséget adunk reneszánsz ruhák felpróbálására, a várbeli kovácsműhely megtekintésérére. Délben a vár ma kis használható kemencéjében kenyérlángost sütünk, amit a helyszínen el is fogyaszthatnak a látogatók.”
Az Emlékhelyek Napja országos programfüzete
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Kastélyműködtetés a XXI. században – Tíz év egy vidéki kastély életében címmel rendeztek szakmai konferenciát a gyulai Almásy-kastélyban. Az épületegyüttest tíz éve nyitották meg a látogatók előtt.