Illemhelynek épül Hajdúdorog bástyája
„Voltak terveink és pályáztunk arra is korábban, hogy a mai székesegyház helyén álló korábbi templomot ölelő erődítés négy bástyájából hármat rekonstrukció formájában mutassunk be, azonban sajnos nem nyertünk rá forrást. A három rekonstruált épületben különböző funkciók kaptak volna helyet. Most más, sokkal szerényebb összegből egy bástya rekonstrukciójára kerül sor, azzal a funkcióval, ami a templomi szertartásokra járó idősek miatt a legfontosabb, vagyis illemhely lesz benne” - mondta el portálunknak Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere a már elkezdődött beruházásról. „Talán köztudomású, hogy a görögkatolikus szertartások meglehetősen hosszúak és ez sajnos az idősebb hívőknek kellemetlen lehet, sőt néhányukat távol is tart a miséktől. Elsősorban az ő érdekükben kell illemhelyet építeni a székesegyház szomszédságában, ám a hely méltósága miatt kizártuk a modern épület létrehozását, inkább a múltat idézzük meg a bástya tömegének, külső megjelenésének rekonstrukciójával, amelynek a belsejében természetesen egy 21. századi illemhely kap helyet.”
Bár a település mai székesegyháza 1764 és 1772 között épült fel, a helyén már a középkor vége táján is egy talán fából épült templom állt, amelynek maradványait még nem tárták fel, hiszen feltehetően a jelenlegi épület alatt lehetnek. Jó állapotban maradt fenn viszont az erődítése: az északi oldalon hosszú szakaszon áll a 17. század elejére keltezhető kerítésfal. A templomtól délre néhány héttel ezelőtt tárták fel az erődítés felszínen már nem látható maradványát, vagyis két bástya és a közöttük futó fal alapozását.
„A nyolcvan centis vastagság és a viszonylag csekély alapok arról tanúskodnak, hogy a fal aligha tudott volna egy komoly ostromnak ellenállni, de arra megfelelő lehetett, hogy a kis létszámú rablóhadakat elriassza. A 16-17. század fordulója táján, talán sietve emelték. Ezt a korszakot igazolták a leleteink is” - jelentette ki Bálint Marianna, a feltárással megbízott Hajdúsági Múzeum régésze. „Az egykori falon túl már a település korábbi, késő középkori maradványai kerültek elő, például cserépkályha míves kidolgozású csempetöredékei. A templom védelmére épített erődítés java része egyébként még a 19. század második felében is állt, legalábbis a Vasárnapi Újság 1859. január 16-i számában megjelent ábrázoláson az erődfal sarkainál egy-egy sarokbástya látható. A bástyákat feltehetően sokáig használták, már nem védelmi célokra, hiszen a feltáráson üvegablak maradványaira bukkantunk, ami azt jelenti, hogy új, egyelőre még nem azonosított funkciót kaphattak. A teljes elbontásra az 1860-as években kerülhetett sor, a tégláit a település lakói használhatták fel.”
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
A bástyák és a fal maradványait a székesegyházzal szomszédos iskola kertjében tárták fel. Mivel itt védett fák is vannak, az alaprajzukat csupán a talajszinten mutatják majd be. A bástyarekonstrukció-illemhely néhány lépéssel odébb, a templom kertjében, régészeti szempontból szűz terepen épül fel. A modern épület falát bontott téglával burkolják, fa zsindelytetőt kap, tömegkialakításához az 1859-es metszet szolgál mintául.
„Igyekszünk a látogatók számára is bemutatni ezt az erődítést, illetve a most feltárt leleteket” - tette hozzá a polgármester. „Két lehetőség van erre: vagy a település helytörténeti kiállítását bővítjük velük, vagy elhelyezünk néhány tablót a székesegyházban. Erről még nem született döntés.”
Rádióriport a Közkincs-keresőben a feltárásról Bálint Marianna régésszel
A hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház a műemlékem.hu adatbázisában
A kerítésfal megmaradt szakasza a műemlékem.hu adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér