Ősnyomtatványt találtak a betléri kastélyban
„Tizenötezer kötetesnek szoktuk nevezni a kastélyban található, teljesen eredeti állapotában megmaradt könyvtárat, ez azonban csak közelítés, hiszen ennél több könyv található benne. Hogy pontosan menyi, nem tudjuk még, hiszen tart a katalogizálása, amely során egy kolléga a minap egy ősnyomtatványra bukkant. Így ezzel együtt a betléri kastély múzeumában már nyolc ősnyomtatvány található” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Máté Tímea művészettörténész, a Szlovák Nemzeti Múzeum - Betléri Múzeumának igazgatója. ”Az eddig leghíresebb könyvritkaságunk azonban még 2016-ban került elő, ha lehet, még furcsább körülmények között.”
A kastély tárlata átrendezése során az asztalosműhely dolgozói arra lettek figyelmesek, hogy egy barokk komód felső fiókja zárva van. A több mint hetven évig bezárt fiókban Andrássy Ilonka grófnő személyes tárgyaira bukkantak, a többi közt egy gyönyörűen illusztrált aprócska hóráskönyvre, amely órákra bontva napi nyolc imát tartalmaz és a 15. század második felében egy flamand műhelyben készült. A műkincset egy idén tavasszal nyílt, szeptember végén zárt tárlaton is bemutatták a kastélymúzeumban.
A betléri Andrássy-kastély a mai Szlovákia egyetlen teljes épségben megmaradt műemléke. A második világháború végén ugyan a grófi család elhagyta, azonban a személyzet bízott visszatérésükben, ezért nem kezdték el a berendezési tárgyakat fosztogatni, sőt a kastély gondnoka, Štefan Havlík evangélikus lelkész a Kassán állomásozó szovjet parancsnokságnál elérte, hogy orosz katonák őrizzék több mint egy éven át a krasznahorkai várral együtt. A kastély szinte spontán lett múzeum, az 50-es években már a család utolsó komornyikja, Kis Farkas Károly kalauzolta a látogatókat a falak között. Mivel jelenleg évente 80-90 ezer érdeklődő keresi fel, ráadásul a főidényben minden nap nyitva van, s a grófi családhoz tartozó valamennyi használati és berendezési tárgy megmaradt, a kastélyokban korántsem jellemző bőség miatt azok feldolgozása, kutatása még a mai napig tart, így kerülhetnek elő eddig ismeretlen értékek.
„A park a kastéllyal ellentétben ingyen és egyénileg bejárható, így ott csak becslés van a látogatószámra, ami körülbelül a négyszerese lehet a kastélyénak” - tette hozzá Máté Tímea. „Az egykori 81 hektáros park nem maradt annyira érintetlen, mint a kastély, 57 hektár maradt meg belőle, ám ennek a gondozása is nagy feladatot jelent. Most bizonyos részei felújításra szorulnak, s mivel gyakran dolgozunk együtt magyarországi szakemberekkel, ebben a munkában Alföldy Gábor tájépítész lesz a segítségünkre.”
Nem véletlen a park népszerűsége, hiszen az angolkertként kialakított terület szerepel az UNESCO legértékesebb történeti kerteket tartalmazó listáján. Míg a kastély elődjét a 17. század végén építtette az Andrássy-család, addig a parkot egy évszázaddal később 1792 és 1795 között kezdték kiépíteni. A park vízrendszerét Josef Bergmann tervezte az 1820-as években. A ma látható kastély az 1880-as években készült el, a belső korszerűsítésre 20. század elején került sor. A park az épülettel ellentétben sokkal intenzívebben változott, bár vannak igen régi épített elemei, például az ókori viaduktokat idéző római vízesés, amelyet 1823-ban építettek részben hídnak, részben tájképi elemnek. Érdekessége, hogy a vízesés alatti kisebb medencét a 20. század elején az Andrássyak ráccsal vették körbe, s az így kialakított ketrecben – állítólag a világon először – jegesmedvéket neveltek. A medvék egyébként is fontos szerepet játszottak a kastély életében, hiszen Betlér elsősorban vadászkastély volt, s a grófék, valamint vendégeik a környék medvéit cserkészték be leginkább.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
(A hóráskönyvről készült fotót a Betléri Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre)
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Basics Beatrix és Július Barczi Betlér és az Andrássyak című könyve több szempontból is rendhagyó munka, amely akár a felkészülést is segítheti egy valóban értő felvidéki utazáshoz. 
A Hajdúböszörményben talált, arccal lefelé eltemetett holttest vonzotta a legtöbb olvasót 2019-ben a magazinban. A kaposvári vár feltárása, valamint Vajdahunyad várának felújítása is felkerült a képzeletbeli dobogóra. 
A szakemberek sem nagyon értik, miként maradhatott tökéletes épségben a huszadik század második felében a felvidéki betléri kastély. Néhány ottani műtárgyat hamarosan a gödöllői kastélyban mutatnak be az érdeklődőknek.