Egy Zrínyié lett csaknem a mesés vagyon

Mai nevén Český Krumlov városa egyike a legismertebb csehországi történelmi helyszíneknek, történelmi városnegyedét Prága belvárosával egy időben, 1992 decemberében vették fel a világörökségi listára. Krumau néven évszázadokon át leginkább németek lakta tekintélyes és gazdag város volt, neve összeforrott a Rosenberg-család történetével, amelynek tagjai három évszázadon át birtokolták. A középkori utcaszerkezetet követő telekkiosztáson álló, javarészt reneszánsz és barokk épületei azért maradhattak meg napjainkra, mert a 19. századra a város elvesztette korábbi jelentőségét, elszegényedett, így új építkezésekbe – amely a régi épületek bontásával járt volna – nem nagyon fogott senki. Ez a fajta szerencse a huszadik században is kísérte: mivel az osztrák határhoz közel található (a német sincs túl messze), elkerülte az iparosítási hullám, így az önálló Cseh állam megszületésekor, illetve a rendszerváltáskor szinte érintetlen, de persze meglehetősen lepusztult állapotban volt. Azóta szinte az utolsó négyzetcentiméterét is felújították, az alig tizenkét ezer lakosú várost pedig napjainkban tömegesen keresik fel a turisták. A magyaroknak is kedvelt célpontja, akik többnyire sajnálkoznak: milyen kár, hogy nekünk nincs ilyen. Azt nagyon kevesen tudják, hogy kevés híján egy magyar származású nemes, mégpedig a szigetvári hős Zrínyi Miklós fia birtokába került a vára, amely a második legnagyobb ilyen épületegyüttes Csehországban a prágai Hradzsin után.

De kezdjük egy kicsivel korábban a történetet! A Moldva folyó kettős kanyarulatánál, két jelentős kiemelkedésen épült vár és város 1302-ben került a korábbi birtokos család kihalása után a Rosenbergekhez. Ez a nagy hatalmú és gazdag família virágoztatta fel a várost, amely a 16. század elejére ért fénykora csúcsára. Ekkortájt alakították ki mai formájában a várat is, bár a barokk kastélyszínháza a 18. század hetvenes éveiben készült. A vár egyszerre őrzi a gótika, a reneszánsz és kisebb részt a barokk építészet elemeit (ilyen például a kastélyparkja), az egyik legpompásabb rezidencia Európában.

A 16. század utolsó harmadában azonban a Rosenberg-család komoly válságba került. Két testvér egyre mérgesedő viszonya árnyékolta be a família jövőjét, egyikük katolikus maradt, a másikuk a protestánsokkal szimpatizált, végül 1592-ben testvére halála után Petr Vok lett a Rosenberg birodalom feje. Csakhogy ekkorra a Rosenberg-vagyont hatalmas adósságok terhelték, amelyeket ő is fokozott művészek és tudósok lelkes támogatásával, fényűző életmódjával. Elkezdte eladogatni a birtokokat, de Krumauhoz – amely a rezidenciája volt – nem nyúlt. A család jövője is bizonytalanná vált, hiszen Petr Voknak nem született gyereke.

Itt kell visszakanyarodnunk 1564-be, amikor Petr Vok húga, Éva Rosenberg (teljes asszonynevén Eva Zrinsky von Seryn, vagy Eva Zrinský ze Serynun) feleségül ment Zrínyi Miklóshoz, a horvát-magyar főúrhoz. Zrínyi Miklós feleségeként Frangepán Katalin az ismert, az ő frigyükből származott az elsőszülött György is, aki apja után a magyarországi örököse lett, azonban Katalin már korábban meghalt, a Rosenberg-lánnyal kötött házasság már meglehetősen kései volt. Ennek dacára termékenynek bizonyult, hiszen néhány hónappal később megszületett fiuk, Zrínyi János. 

Ám jött 1566, Szigetvár ostroma és Zrínyi Miklós halála. Özvegye egy ideig még Magyarországon időzött a kis Jánossal, ám amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a családnak sok szüksége nincs rá, visszament Csehországba. Zrínyi Jánosból Jan Zrinský ze Serynun lett, aki a kilencvenes években a Rosenberg-vagyon első számú örökösévé lépett elő. Petr Vok őt szánta a birtokok élére, azonban miután 1601-ben meghalt a felesége, hirtelen megváltoztatta korábbi döntését. Hogy rendezze adósságait, egy évvel később eladta a Krumaui ősi fészket II. Rudolf császárnak, majd Třeboňba költözött. 1611-ben meghalt, a maradék birtokok Zrínyi Jánosra szálltak, azonban egy évvel később ő is elhunyt, ráadásul törvényes utód nélkül. A szigetvári hős legkisebb fiának holttestét a Krumauhoz közeli Vyšší Brod ciszterci apátságának templomában helyezték örök nyugalomra.

A Český Krumlov-i uradalom hamarosan az Eggenberg-családhoz került, ám egy évszázaddal később ők is kihaltak. Ezután a Schwarzenbergek következtek, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat.