Egres: kutatás a szentélyben, módosult az alaprajz

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánáti Múzeum 2013-ban kezdte meg a közös kutatási programot Daniela Tanase és Major Balázs vezetésével. 2019-től a munkálatok román részről továbbra is a Temesvári Múzeum, magyar részről pedig a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával az Árpád-Ház Programban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódtak.

Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézményének vezetője az MTI-nek elmondta, hogy idén két hónapot tudtak dolgozni a járványhelyzet miatt, de ez elég volt arra, hogy feltárják a templomnak azt a részét, amely jelenleg egy földút alatt található. Ez azért volt fontos, mert a templom szentélyfejei "belógtak" az út alá és az ásatások nélkül nem tudták rekonstruálni a templom pontos alaprajzát. Emellett a tavaly megtalált királyi temetkezési helyet sem sikerült volna megnyugtatóan lokalizálni az alaprajz nélkül.

Az idei kutatásnak az egyik nagy újdonsága, hogy míg a ciszterci templomok többsége szabályos forma szerint épült, így a mellékhajók végződésénél általában két kápolna van, az egresi templom eltér ettől, a mellékhajók nem teljesen egyenes szentélyzáródásúak, hanem félkörívesek. "Kevés ilyen hibrid templom maradt fenn a ciszterciektől" - állapította meg az ásatásvezető.

Elmondta: valószínűleg nagyon régóta kialakult a mostani út funkciója, ezért alatta nem bolygatták a földet, így komoly falmaradványokat találtak ellentétben a templom többi részével, ahol már szinte mindenütt lebontották az alapozásig a falakat. Ennek az a magyarázata, hogy a vidék rendkívül építőanyag-szegény, így a templom maradványaiból a kődarabokat és az égetett téglákat felhasználták a helyiek.    

A templom egyötödének feltárása elkészült, a lényeges az, hogy a fontos, látványos részeket kutatták fel eddig - mutatott rá.

"Tavaly 95 százalékban, most 99 százalékban vagyunk biztosak, hogy megtaláltuk II. András magyar király és második felesége, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolánta sírhelyét. Az oltár és a tavaly megtalált többi sírhely között van még egy feltáratlan blokk, amíg azt nem bontjuk meg, meghagyjuk azt az egy százalékot" - mondta Major Balázs.

A síremlékek nem maradtak fenn, a földi maradványok a járószinten elhelyezett szarkofágokban voltak. Nem kizárt, hogy már a tatárjáráskor sérült az építmény, az viszont biztos, hogy a késő középkorban már a tumba sem állt, hiszen a késő középkori alapozás ráfed a tumbára. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy egy külön sírban legyen eltemetve a csontmaradványok összessége, hiszen a tatárokat csak az ékszerek érdekelték, az volt a szokás, hogy a csontokat összegyűjtötték és máshol temették el - magyarázta az ásatásvezető.

2016 nyarán felfedeztek már egy ilyen tatárkori tömegsírt a templom déli hajója alatt, onnan sok értékes lelet került elő, egyebek mellett egy egyiptomi kristálypohár töredéke, ami mutatja, hogy milyen gazdag vidék volt Egres környéke a 13. század közepén.

Major Balázs felidézte, hogy először 2013-ban állapították meg a ciszterci kolostor helyét. Reméli, hogy egy éven belül elkészülnek az első három dimenziós digitális rekonstrukciók. Két éven belül szeretnék az eredményeket bemutatni, amelyre kiváló alkalom a II. András által kibocsátott Aranybulla 800. évfordulója 2022-ben. Többnyelvű kiállításon szeretnék bemutatni a magyar királyt és korát, valamint azt, hogy hol volt a kolostor. A régész szerint az lenne a legkímélőbb megoldás, ha a romokat visszatemetnék, hogy ne károsodjanak, a talajszint fölött pedig kiraknák a templom alaprajzát. Emellett az ásatási telephelyként szolgáló parasztház egy részében múzeumot alakítanának ki, ahol megtekinthető lenne a leletek reprezentatív része.

A III. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciek legfontosabb magyarországi rendháza volt.