Szenteste nyitva vár a felújítás miatt bezárt gótikus templom

„December 24-én délután 5 órakor, 25-én délelőtt 11-kor kezdődik az istentisztelet a templomban. 26-án már nem itt tartjuk, hanem a gyülekezeti házban, hiszen nagyon hideg van a gótikus épületben. A látogatóknak Szentestét ajánlanám inkább, hiszen ekkor itt lesz az énekkarunk is, így nagyon meghitt szertartásra számítunk. Természetesen az ide érkezők megnézhetik a templomot is, amely egyébként már évek óta zárva tart a felújítás miatt” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Radácsy Károly, a pelsőci gyülekezet lelkésze. „Természetesen máskor is szívesen kinyitom a templomot az érdeklődőknek, ám mivel több gyülekezetet is szolgálok, kiszámíthatatlan, hogy éppen Pelsőcön találnak-e.”

A 17. század óta református templom története a tatárjárás utáni évekre nyúlik vissza. 1243-ban kapta meg ugyanis IV. Béla királytól más gömöri birtokokkal együtt Pelsőc területét Ákos nembeli Máté két fia, Szár Detre és Fülöp ispán, éppen a mongolok elleni harcban tanúsított hősiességükért. A család két ága végül 1320-ban osztotta fel az örökséget, s Pelsőc ura Bebek I. Domokos lett, aki feltehetően a még Szár Detre idején épült, már akkor családi temetkezőhelynek szánt templom átépítésével emelte a Szent Györgynek szentelt templomot. A 15. század elején épült fel az északi részéhez csatlakozó kápolna, a szepesi temetkezési kápolnák mintájára. Ezt a kápolnát a hajóval egy tekintélyes méretű, késő gótikus bélletes kapu köti össze.

A templom egykori szentélyében látható freskók feltehetően a Bebek-család legismertebb 14. századi tagjához, Bebek Györgyhöz köthetőek. Ő ugyan az általa alapított gombaszögi pálos kolostorba temetkezett 1390-ben (sírkövét innen vitték át a tornagörgői plébániatemplomba), ám ez nem zárja ki, hogy a királynéi tárnokmesterként, diplomáciai követként is tevékenykedő főúr valóban Itáliából (ahol maga is megfordult I. Lajos király hadjárata során) hozatott mestereket a pelsőci templomba. A több ütemben feltárt, töredékes freskók az angyali üdvözlettől egész a keresztrefeszítésig mutatják be Jézus életének jeleneteit, többségüket pedig a meszelés mentette meg a pusztulástól.

1558-ban ugyanis a törökök feldúlták Pelsőcöt, felgyújtották a templomot, ami ezután csaknem hatvan évig tető és boltozat nélkül romosodott. A reformátusok a 17. század elején használatba vették az épületet, immár síkfödémmel zárták le, belső terét pedig kimeszelték, átalakították, a szentélyben is karzatot emeltek. A 19. század végén az északi kápolna boltozatának javításakor találták meg Bebek László sírját (a sírköve ma is megtekinthető), 1938-ban pedig a külső homlokzat felújítása során került elő Szent István, Szent László és Szent Imre herceg alakja. 1977-78-ban, majd 2011 és 2014 között a szentélyt kutatták, ekkor bukkantak rá a Krisztológiai ciklus még hiányzó elemeire.

A templom felújítása és a falképek restaurálása még nem fejeződött be – néhány hónapja a szentély falának külső vízelevezetésén dolgoztak – így hitéleti célra csak évente legfeljebb egyszer, Karácsonykor használják.