Rejt még titkokat Százd páratlan temploma

„A nagyon közeli jövőben sort kellene keríteni a templomon belüli régészeti kutatásra, amihez azonban ki kell költöztetni a jelenleg még bent álló padsorokat és anyagi forrásról is gondoskodni kell hozzá. Igaz, a templom jelenleg sem alkalmas a hitéletre, hiszen inkább építési területhez hasonlít” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Srna Zoltán, Százd polgármestere, aki évek óta a Szent Miklós-templom kutatásának és helyreállításának legfőbb szorgalmazója. „Eddig mindössze egy kutatóárkot ástak az épületen belül, abban egy olyan csontváz feküdt, amely nem volt a keresztény hagyománynak megfelelően tájolva, így a szakemberek feltételezték, hogy még a templom felépülése előtti a sír, s a templom építői nem is tudtak róla. A helyi elbeszélések szerint kell lennie egy kriptának is, de annak sem találta az ugyancsak korlátozott kutatás nyomát.”

Egy templomon belüli feltárás nyilván sok mindent tisztázhatna az épület múltjáról, akadna azonban kutatnivaló az épületen kívül is. Az eddigi adatok szerint a 13. század végén, a Búr patak völgye fölé magasodó Morda hegy oldalába épült templomtól néhány lépésnyire északkeletre két méter mélységben kváderköves alapozás nyomaira bukkantak korábban. Ez a feltételezések szerint akár egy lakótorony maradványa is lehet, azonban a részletes kutatás hiánya miatt ezt nem lehet igazolni. Szintén lehatárolásra vár a templom körüli középkori temető.

A százdi Szent Miklós-templomnak azonban már most is vannak látható értékei, mégpedig a szentélyben már restaurált falképek. Az ábrázolások túlzás nélkül európai jelentőségűek, a 14. századi képzőművészet kimagasló alkotásai. Az elkészítésükre a művészettörténeti kutatás szerint akkor került sor, amikor Szerecsen Jakab, I. Lajos király udvari gyógyszerésze kapta meg a százdi birtokokat. A patikus életének sok részletét nem ismerjük még, nem tudjuk mikor született és halt meg, származása is vitatott – a legtöbben itáliainak, azon belül padovainak tartják – és az sem ismert, hogy miért lett a király kegyeltje. Szerecsen Jakab a gyógyszerészeten kívül az államigazgatásba is belekóstolt: több ízben harmincadispán, majd a kamarahaszna ispánja volt, az általa vert pénzeken szerecsenfej látható. A király kegyeltjeként két adriai szigetet is kapott adományul.

A Szent Miklós-templom szentélyében látható egész alakos szentábrázolások készítőjének személyét még nem sikerült azonosítani, de feltehetően a mai Észak-Olaszországból, valószínűleg Lombardiából érkezett. Szerecsen Jakab számára a pénz valószínűleg nem jelentett akadályt, meg tudott fizetni másutt már bizonyított kvalitásos alkotót. A szentélyben egykor a tizenkét apostolt ábrázolhatták (négy teljes egészében, hat pedig töredékesen látható), statikus alakjaikkal éles ellentétben áll Szent Ferenc stigmatizációjának ábrázolása a diadalíven – a másik oldalt Szent Antal sajnos sérült állapotban maradt fenn. A falképek legalább két periódusban készülhettek.

„A hajóban eddig folytatott szondázó kutatás azt bizonyítja, hogy az is ki volt festve, vagy legalábbis elkezdték, a déli falon például egy újrarajzolt kép feltehetően a gyermek Jézus bemutatását ábrázolja a templomban” - tette hozzá Srna Zoltán. 

A százdi templom – bár az egyik keleti pillére már évszázadok óta statikai problémákat okoz, ezért is volt szükség a szentély vasbeton megerősítéséra – komolyabban sohasem sérült meg. Tűz sem pusztította, a feltehetően néhány évtizeddel később, a 14. században épült sekrestyéjének a boltozata is eredeti. A 16. századtól a templom jó időre a protestánsoké lett, akik lemeszelték és ezzel akaratlanul megvédték a kifestését. A freskókra csak a huszadik század elején bukkantak rá. Az épület felújítása az 1990-es években kezdődött el, de nagyobb lendületet csak nemrég vett. Idén a déli homlokzatot állították helyre, részben a magyar állam Rómer Flóris Terve kétmillió forintos támogatásából.