Megújulásunk támogatója:  

Száznegyven éve már majdnem összeomlott a zágrábi székesegyház

A zágrábi székesegyház egyik tornya is megsérült a vasárnap reggeli horvátországi földrengés során. 1880-ban már a pusztulás szélére sodorta a templomot egy másik, még súlyosabb következményekkel járó földmozgás.
A zágrábi székesegyház egyik tornya is megsérült a vasárnap reggeli horvátországi földrengés során. 1880-ban már a pusztulás szélére sodorta a templomot egy másik, még súlyosabb következményekkel járó földmozgás.

A nyugaton álló neogót toronypár jelenleg is restaurálás alatt álló déli tornyának csúcsa omlott le a vasárnap reggeli horvátországi földrengés során. A 108 méter magas torony keresztje is letört és lezuhant. Nem csak a katedrális, de több más zágrábi épület, így a horvát parlament is megsérült. Az első földmozgást reggel 6 óra 24 perckor mérték Zágráb térségében, az erőssége a Richter-skála szerint 5,6-os volt. Ezt még hat rengés követte délelőtt tízig. A földrengést Magyarországon is érezni lehetett.

Száznegyven évvel ezelőtt, 1880. november 9-én egy ennél is súlyosabb, 6,3-as erősségűre becsült rengés már komoly veszélybe sodorta a Mária Mennybevitele Székesegyházat, amelyet éppen ekkor kezdtek átépíteni, miután 1878-ban megbízták Friedrich von Schmidtet, a neves építészt és műemlékes tervezőt, a többi közt a bécsi Stephanskirche és a pécsi székesegyház megújítóját a zágrábi katedrális helyreállításával. Schmidt – aki Steindl Imre és Schulek Frigyes mestere is volt – a tervek felvázolása után a helyszíni munkát és a részleteket tanítványára, Hermann Bolléra bízta, akinek nagy szerepe volt a kataklizma után a székesegyház megmentésében. A földrengés következményeként ugyanis beomlott a szentély boltozata, megrepedtek a falak és az egyik torony, valamint a leírások szerint sok sír felnyílt, ami nyilván azt jelenti, hogy elmozdultak a sírkövek. Bollé először a statikai problémákat oldotta meg, majd kezdetét vette a neogót átalakítás, amelynek a végső epizódjaként negyedszázaddal később a székesegyházat övező várfalat egy részét, egy tornyot és érseki könyvtárat lebontották, hogy nyugat felől megnyissák a tér felé és láthatóvá tegyék a teljes homlokzatot.

A zágrábi székesegyház ugyan nem tartozik a legnépszerűbb magyar turistacélpontok közé, azonban sok szállal kötődik hozzánk. A kora középkori horvát állam a 10-11. században igyekezett a római kori keresztény hagyományokra is építeni, azonban nem a sisaki (Siscia) püspökséget újították fel, amely a 6. században szűnt meg, hanem Dalmáciában, a horvát királyokhoz inkább kötődő területeken igyekeztek újat alapítani. A helyzet a fiúörökös nélkül elhunyt Zvonimir király halálával változott meg gyökeresen, hiszen özvegye, Ilona I. (Szent) László magyar király testvére volt, aki ezen a jogon igényt tartott a horvát trónra. I. László 1093-94-ben alapította meg a zágrábi püspökséget, immár a magyar egyházi szervezet részeként, vagyis Esztergomnak alárendelve. Ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben ő nem tudta meghódítani Horvátországot, erre csak Könyves Kálmán uralkodása során került sor.

A zágrábi székesegyház építésére feltehetően csak László halála után kezdődött el, hiszen a mai épület helyén egy 10. századi alapítású bencés kolostor állt, kezdetben annak a temploma lehetett a püspöki főtemplom. A mai katedrális közvetlen elődjének építése hosszú ideig tartott, 1217-es felszentelésén jelen volt II. András király is. 1242-ben a tatárok felégették a templomot, utódja 1284-ben készült el, immár gótikus stílusban. A nagy gótikus átépítésre 1356 és 1499 között került sor, ez az épület tömegében már nagyrészt megegyezett a ma láthatóval. A 17. században kétszer is leégett, néhány részletét reneszánsz stílusban építették újjá. A belsejét ezt követően barokkizálták. 

Bár nem tartozik a székesegyházhoz közvetlenül, mellette áll a püspöki palota, amelynek építészettörténetileg legfontosabb része a Szent István-kápolna. István püspök a tatárjárás után, a 13. század közepe előtt építtette. A székesegyház újjáépítésére csak a kápolna (mint ideiglenes püspöki magánegyház) felépítése után került sor. A két boltszakaszos, keletelt, tíz méter hosszú és hét méter széles kápolna a város legrégebbi épülete, amely (ugyan befoglalva az érseki palotába), ma is középkori formájában áll, legalábbis, ami a belsőt illeti. Az erődítésbe a 16. században foglalták be, ekkor falazták be rózsaablakát is. A belsejét díszítő kifestés egy része még a 13. századból, István püspök korából származik. Az 1350-es években itáliai mesterek a boltozatot és az északi falat festették ki. A barokk korban a falakat új kifestéssel látták el, a középkori emlékek az 1950-es években folytatott helyreállítás során kerültek elő.

A kápolna belső tere a magyarországi középkori díszítőművészet fontos emléke, amely sajnos – szemben a katedrálissal – általában nem látogatható.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2020.03.22

Képgaléria a cikkhez

7

Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (6) Aquincum (1) Aquincumi Múzeum (7) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (8) Ausztria (1) avarok (3) Bálint Marianna (1) barokk (1) Bebek (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (12) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (1) falkép (6) falkutatás (2) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (34) feltárás (1) felújítás (24) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (4) FUGA (1) füleki vár (3) Galamb József (1) gepidák (1) Gödöllői Királyi Kastély (1) gótika (1) Gótikus út (2) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (17) határon túl (15) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (8) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (7) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) járvány (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (10) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (2) királysír (9) királytemetkezés (11) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (4) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (2) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (2) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (6) kútház (1) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (6) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (3) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (7) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (3) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (2) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (6) Népi Építészeti Program (3) népi műemlék (9) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (4) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (4) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (16) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (7) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (6) Rezi Kató Gábor (1) római kor (4) Rómer Flóris Terv (2) romkert (1) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (9) település (2) temetkezés (3) temető (4) templom (3) templom (4) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (1) Zrínyiújvár (1)