Hatvanban nem lőttek bakot
A kastély felújítását a Nemzeti Örökségvédelmi Központ szakemberei irányították. Az építész tervezők Wittinger Zoltán és Albert Tamás voltak, míg a kerttervezés Szabadics Anita érdeme. Az épület felújítása során nagyszerű érzékkel sikerült megőrizni és bemutatni az építészeti értékeket úgy, hogy azok költsönösen erősítsék egymást a kiállítás tradicionális és modern elemeivel egyaránt.
A Hatvan központjában álló kastélyt gróf Grassalkovich Antal építtette a középkori vár romjain 1754 és 1763 között, az épületet a helyi gazdasági uradalom központjának szánta. A kastélyt 1867-ben megvette a Hatvany-Deutsch-család, amelynek tagjai a középső részt lakókastélynak alakították át, majd az 1910-es években kívül-belül neobarokk stílusban felújították. A második világháború alatt a berendezést széthordták, a kastélyparkot elpusztították. A front elvonulása után iskola és kórház működött az épületben, ami további átalakításokkal és rombolásokkal járt, ekkor tették tönkre a parkot, az ott lévő gyönyörű szobrokat és szökőkutakat. A kastélyt 1979-ben életveszélyessé nyilvánították és lezárták, csak az egyik szárnyában működhetett a városi művelődési központ. Az 1990-es években a főépület és a bal oldali melléképület külső homlokzatát renoválták, majd 2005-ben európai uniós támogatással az udvari homlokzatot helyrehozták, de a kastélyt teljes egészében mindezidáig nem újították fel.
A kormány 2011. július 15-i határozatában döntött arról, hogy a hatvani kastélyban hozza létre az országos magyar vadászati múzeumot. Novemberben úgy határozott, hogy a kastély főépületének és parkjának felújítására 3 milliárd forint fordítható az Új Széchenyi Terv keretében. Tervbe vették azt is, hogy a kastélyépület mellett megújítják a 2,5 hektáros kastélykertet, ahová a Kárpát-medencében őshonos növényeket telepítenek, és létrehoznak egy interaktív ökoparkot is.
A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság 2012 augusztusában járult hozzá, hogy a 3,15 milliárd forintos beruházást a Regionális Operatív Programok keretében megvalósítsák. A beruházás támogatási szerződését 2012 novemberében, a kivitelezői szerződést 2013 márciusában írták alá, a beruházás alapkövét 2013. április 10-én helyezték el.
A munkálatok eredményeként a kastély főépületének földszintjén kapott helyet a kastélytörténeti és a barokk vadászkonyhát bemutató kiállítás, a múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, a szakértő érdeklődők a Tudástárban elhelyezett interaktív számítógépes programok segítségével lapozhatnak a vadászati szakirodalomban. A 11 méter belmagasságú földszinti-emeleti térben ismerhetik meg az érdeklődők a Kárpát-medence élőhelyeit, az itt élő vadfajokat, valamint a Kárpát-medence növény- és állatvilágát fotóinstallációk, lenyűgöző diorámák, természetfilmek és interaktív számítógépes játékok segítségével.
Az emeleten, a kastély egykori nagyszalonjában kapott helyet a Széchenyi Zsigmond-emlékszoba, a díszteremben láthatóak a világrekord gímszarvas-trófeák másolatai. A díszterem irányából közelíthetők meg a vadászat kultúrtörténetét, tárgyi kultúráját bemutató tárlatnak helyet adó szobák, a köztes pihenőkben interaktív számítógépes egységeken ismerkedhetnek meg a látogatók a hazai vadászírók műveivel, míg a kastély egykori fegyverszobájában korabeli eredeti fegyvereket tekinthetnek meg.
A trófeaközpontú vadászatról és a trófeabírálatról szóló kiállítás elsősorban a szakmai érdeklődőknek szól, ahol bemutatják a főbb vadászati rendszereket, filmek segítségével a nevezetes trófeákat, vadásztörténeteket és a trófeabírálat módszereit.
A pinceszinten megvalósított panoptikumszerű kiállítás a hazai vízivad-vadászat és a halászat történetét dolgozza fel diorámák, 3D-s nyomatok, fotómontázsok, különböző vadászati-halászati eszközök, makettek és négy élőhalas akvárium segítségével. A kastély egykori mosodaépületében egyfajta játszóházat alakítottak ki a gyermekek számára, míg az egykori kazánházban kapott helyet a télikert, a látványíjászat, az interaktív vadászfegyver-kiállítótér, valamint a vadászati szimulációs játéktér, melyben lézeres célbalövést gyakorolhatnak a látogatók.
A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a Magyar Természettudományi Múzeum fennhatósága alá tartozik, legfőbb célja az évezredes magyar vadászati hagyományok bemutatása, valamint az, hogy az ifjúságot a természet szeretetére nevelje. A hatvani múzeumhoz hasonló intézmény Európában eddig egyedül csak Dániában volt látható.
A szakmai átadást megelőzően a kastélyt, valamint a múzeumot Áder János köztársasági elnök nyitotta meg szombaton. Az államfő az ünnepségen úgy fogalmazott: ez a hely azt üzeni, hogy "mi, mai magyarok képesek vagyunk megújítani és továbbadni mindazt, amit elődeinktől örököltünk".
Az államfő avatóbeszédében rámutatott: éljünk bár városokban, a természet az igazi otthonunk, és törvényei alól nem vonhatjuk ki magunkat. A természetben minden együttműködésre épül, mi emberek pedig nem alkotói, hanem részei vagyunk a láncnak, és könnyen a leggyengébb láncszemmé válhatunk.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepségen hangsúlyozta: szükség van arra, hogy magunkban és a nagyvilágban is tudatosítsuk a magyar vadászat és vadászati kultúra értékeit. Evidenciának nevezte, hogy az új intézményt Széchenyi Zsigmondról, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakjáról nevezték el.
Kiemelte, hogy a múzeumban a vadászat mellett bemutatják a horgászati, halászati hagyományokat is, a honfoglaláskori pákászattól kezdve. Hozzátette: szeretnék támogatni, hogy a kis települések falumúzeumaiban is legyenek vadászati szobák.