Integrált programot sürget az ICOMOS

Nyilatkozat Budapest Belvárosának fejlesztési elképzeléséről

Az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szakmai civil szervezet, az 1972. évi UNESCO Egyezmény – közismert nevén a Világörökség Egyezmény – végrehajtó testületének, a Világörökségi Bizottságnak állandó műemlékvédelmi Tanácsadó Testülete. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága hasonló szerepet vállal hazai viszonylatban, feladata és kötelessége a magyar világörökségi területeken történő, illetve az azokra hatással lévő változások és tervezett beavatkozások észrevételezése annak érdekében, hogy segítse a döntéshozókat abban, hogy a Magyar Állam által, a Világörökségi Egyezmény aláírásával 1985-ben vállalt nemzetközi kötelezettségeit betartsa. Ilyen értelemben tartozik felelősséggel az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a magyarországi világörökségi területek értékeinek védelméért és annak megőrzésért.

A Duna-part és a budai Várnegyed 1987 óta, az Andrássy út és környékével kiterjesztett terület 2002 óta szerepel a Világörökségi területté nyilvánított kiemelkedő egyetemes értékek között. A világörökségi helyszín a védőzónával együtt áll világörökségi védelem, ellenőrzés alatt. A magterület és a védőzóna ugyanolyan elbírálás alá esik, annak érdekében, hogy a terület megjelenése, szerkezeti rendje megmaradjon, értékeit megőrizzük. Ezeken a területeken tehát csak olyan fejlesztéseknek szabad teret engedni, amelyek az eredeti értékeket tiszteletben tartva megőrzik azokat, értőn bemutatják, esetleg úgy tesznek hozzá új értéket, hogy az a meglévőt nem veszélyezteti, azaz akármennyire is alkotó módon közelítenek a feladathoz, mégis igazodnak a környezet beépítési rendjéhez.

Budapest Világörökség területén a belső-erzsébetvárosi átgondolatlan fejlesztések (ez esetben is a védőzónában!) már régóta komolyan veszélyeztették, és ha mostanra már csak kisebb mértékben is, de sajnos még mindig veszélyeztethetik a világörökségi értékeket. Éppen ez utóbbi helyzetnek a kivizsgálására járt a helyszínen (az UNESCO párizsi Világörökségi Központjának támogatásával) az ICOMOS nemzetközi szakértője. Ebben az összefüggésben az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság különösen aggályosnak tartja, hogy Budapest világörökségének védőzónájában, a műemléki jelentőségű területként védett pesti belváros területének értékeit most hasonló, újabb komoly veszély fenyegeti.

Az ICOMOS, amely egyebek között a Történeti Városok Nemzetközi Kartájában (Washington, 1987) is fontosnak tartja a történeti településekben az élet, és az azzal járó fejlődés, fejlesztések szerepét, természetesen számol azzal, hogy fejlesztési kezdeményezések lehetségesek, akár világörökségi elismertségű területeken, vagy azok védőzónáiban is. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a tervezett beavatkozás tekintettel van-e, lesz-e a meglévő értékekre, azok megőrzésére. Az eddig napvilágot látott szöveges és képi információk alapján úgy látszik, hogy a pesti Bécsi utcában, a Harmincad és a Deák Ferenc utca között tervezett radikális bontás és a tervezett új épület nincs tekintettel a történeti településszerkezet védelmére, az ott álló épületek értékére, és így a világörökségi terület látványának védelmére sem. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság a hasonló indíttatású fejlesztések nemzetközi példáinak tapasztalatai alapján aggodalommal hívja fel a figyelmet arra, hogy az önmagában akármilyen jól kigondolt beruházás, ha az nincs tekintettel a történeti városi közegben megtestesült környezetére, annak értékeire, megvalósulása esetén újabb, visszafordíthatatlan károkat okoz világörökségi helyszínünkön. Ez nemcsak értékvesztést eredményez, hanem adott esetben jelentősen ront Magyarország nemzetközi megítélésén is - éppen az ellenkező hatást váltva ki, mint amit az ambiciózus fejlesztés megálmodói elérni kívánnak.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság biztos abban, hogy kidolgozható olyan megoldás, amely egyszerre teszi lehetővé a jól átgondolt fejlesztést és szolgálja az értékek védelmét, sőt azok még hatásosabb kibontakoztatását is elősegítheti. Ehhez azonban mindenképpen követni kell az e tekintetben releváns alapelveket, szabályokat, tehát azt, hogy az érintett területen csak olyan beavatkozás fogadható el, amely

• megőrzi a város településszerkezetét és minden építészeti, építészettörténeti és kultúrtörténeti értékét,

• a javasolt építészeti megoldások (program, formavilág, anyaghasználat, stb.) a meglévő beépítési rend ritmusához, léptékéhez igazodnak, mintegy annak kortárs megfogalmazású folytatásaként;

• tiszteletben tartja, kimagasló értékének megfelelő módon megőrzi, és rangjának megfelelően illeszti a programba Gulyás Zoltán Ybl díjas építész épületét (egykor a Chemolimpex székháza, később bank-épület), amely a magyar építészettörténet modern fejezetének korszakalkotó létesítménye, valamint a volt Fischer-áruház 1910-ben épült épületét, továbbá

- tartózkodik attól, hogy idegen városképi elemekkel változtassa meg a pesti belváros identitását, azaz például nem épít új szintet a városra - különös tekintettel annak a Gellérthegyi felőli megjelenésére – világörökségi látvány!

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, miközben üdvözli azt a fejlesztői szándékot, amely a történeti városrész felemelését kívánja szolgálni, elengedhetetlennek tartja, hogy olyan integrált szemléletű program, terv, projekt szülessék, amely megvalósulása esetén semmilyen, a magyar építészet és Budapest városának múltja szempontjából fontos meglévő és pótolhatatlan értéket nem pusztít el, nem veszélyeztet, és nem sodorja súlyos veszélybe a budapesti világörökségi területet.

Ezúton hívjuk fel minden döntéshozó figyelmét a program alapvető átértékelésének szükségességére, annak érdekében, hogy ez a nagyszabású beavatkozás ne visszafordíthatatlan pusztítást, hanem értékőrző-értékteremtő városfejlesztést eredményezzen.

Budapest, 2010. július 22.