Egy napra nyitják fel a király sírját
„Most hétvégén rendezzük majd szokás szerint az Egri Vár Napját, amelynek része a királyi sírbolt megnyitása” - mondta el a műemlékem.hu-nak a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Veres Gábor hozzátette: a tervek szerint szombaton délelőtt 10 órakor nyitják meg a sírt, s erre csak akkor nem kerül sor, ha szakadna az eső, hiszen a sírkamra hamar megtelne vízzel.
Az Egerben eltemetett Imre király viszonylag rövid ideig, 1196-tól 1204-ig uralkodott. III. Béla és Chatilloni Anna gyermeke volt, csakúgy, mint sokkal ismertebb – és harminc évig uralkodó – öccse, II. András. Elsőszülöttként ő örökölte a trónt apja halála után, azonban nyolc évig tartó uralkodását megkeserítették öccse puccskísérletei. III. Ince pápa azt tervezte, hogy Andrással közösen szentföldi hadjáratra bírja az uralkodót, ez azonban sosem valósult meg. Imre király még megérte fia, III. László megkoronázását, azonban hamarosan, harminc éves korában meghalt. Legfeljebb öt éves fia néhány hónappal később szintén elhunyt, így András elfoglalhatta a trónt.
Imrét a Képes Krónika szerint a Szent János tiszteletére szentelt egri székesegyházban temették el (fiával kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint apja mellé temették, mások úgy vélik, hogy Székesfehérváron nyert nyughelyet – ez utóbbi az elfogadott nézet). Az elkövetkező évszázadokban azonban többször átépítették a templomot.
Nem kímélték a vandál kezek sem, hiszen súlyosan sérült 1241-ben, majd 1514-ben is felgyújtották. Amikor az 1552-es ostromra sor került, már részben visszabontották. A török megszállás évtizedeiben valószínűleg nem dúlták tovább a romos épületet, amit előbb laktanyaként, majd dzsámiként használták.
„Egyetlen ép sírt sikerült feltárni a székesegyházban, Dörögdi Miklósét, aki 1331-1362 között volt egri püspök. A személyazonosságát három mellé temetett ólombulla bizonyította, amelyek a templom 14. század közepén történt átépítéséről tanúskodtak. A többi emberi maradvány eltűnt, de a kőtárban őrzött sírkő-töredékek azt tanúsítják, hogy sok jeles személyt temettek el a székesegyházon belül” - jelentette ki Veres Gábor.
A források szerint a 18. században még ismerték azt a helyet, ahová Imre királyt temették. A vár és a székesegyház romjai azonban folyamatosan pusztultak. A 18. század végén a katonaság eladta a püspökségnek a területet. Ekkor nagy bontásokra került sor, a várból kitermelt köveket a többi között a lyceum építésére használták fel. A 19. században Ipolyi Arnold és Henszlmann Imre kutatott a területen, s nekik köszönhető a ma látható romok megmentése. A két világháború között Pataki Viktor, majd a hatvanas-hetvenes években Kozák Károly végzett feltárásokat: ekkor azonosították a téglaberakásos, üres sírboltot Imre király valószínű temetkezési helyeként.
Kapcsolódó cikkünk:
Megnyithatják az egri vár török előtti pincéjét
Magyar királytemetkezésekről a műemlékem.hu magazinjában:
Sírok és kápolna a megyeháza alatt
Zárva marad idén a királyok osszáriuma
Nagyvárad: maradnak a királysírok az aszfalt alatt
A cikkhez bejelentkezés után megjegyzés fűzhető
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.