Így lenne Lechner a mi Gaudínk
„Meggyőződésem, hogy tíz év múlva igazi világszínvonalú, sokszínű kulturális kínálatot tud majd felmutatni Budapest, legalábbis az eddig megtett lépések mind ebbe az irányba mutatnak” - jelentette ki a műemlékem.hu magazinnak Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója. „Ez az élénkülés ugyanúgy megfigyelhető akár a zenei kínálatban is, s természetesen a múzeumok komoly részt kapnak benne” - tette hozzá.
A jelen azonban kevésbé rózsás. A Lechner Ödön tervezte múzeumépület külső frontján ácsolt tető fedi a járdát, alagútként védve a gyalogosokat az esetleg lehulló díszítés-töredékektől, az udvari homlokzatok pedig még inkább a pusztulás jegyeit mutatják. A nagy felújítás tovább aligha odázható.
„Reméljük, jövőre támogatni fogja a kormány a múzeumépület felújítását, illetve bővítését. A tervek készen vannak, mi is felkészültünk” - mondta Cselovszki Zoltán.
A teljes felújítás igazán teljessé tételéhez részben maga Lechner Ödön adja meg a kulcsot. Az 1896-ban Ferenc József császár és magyar király jelenlétében felavatott, majd egy évvel később a nagyközönség számára is megnyitott épület ugyanis soha nem lett teljesen készen. Az építész ugyan elkészítette a teljes tervet, ám a befejező szakaszban elfogyott a pénz, így választás elé állították: vagy csonka marad az épület, vagy a díszítéséről kell lemondania. Lechner érthetően az előbbit választotta, így egy szárnya nem épült meg a múzeumnak – szerencsére, hiszen ez a telek ma is üresen áll, így a szecessziós történelmi tömbtől eltérő, modern stílusban ide tervezhették meg a raktározás, restaurálás helyszíneként szánt részt. Szintén nem épült meg az alsó szint a nagy üvegcsarnok alatt – ezt Lechner tervei nyomán lehetne kialakítani az épület rehabilitációja során.
„Nem csupán Lechner életművének egyik legnagyszerűbb épültét kell felújítani. Lechner egy ma még kiaknázatlan lehetőség, hiszen a munkásságára, az alkotásaira nyugodtan lehetne egy brandet építeni. Ahogyan Barcelona építészetéről Gaudí jut az eszünkbe, sőt, magáról a városról is, így Budapest építészeti örökségét képviselhetné Lechner, illetve a sajátos szecessziós stílusa. A múzeumunknak óriási szerencséje van, hogy egy Lechner tervezte épület az otthona, így a két brand itt összefonódhat, már csak azért is, mert az épületet lehetetlen nem műtárgyként, egy ékszerdobozként kezelni” - tette hozzá a főigazgató.
A cikk a képek alatt folytatódik!
Ugyan az épület jelenlegi állapotában inkább elszomorító, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét a londoni Victoria and Albert Museumé után a második legfontosabbként tartják világszerte számon. Napi szinten kölcsönöz műtárgyakat külföldi és hazai intézményeknek egyaránt, ezt csak a szűkös restaurátori kapacitás szorítja korlátok közé. Cselovszki Zoltán szeretné növelni az intézményben dolgozó szakemberek létszámát, miközben igyekeznek előkészíteni a hozzájuk tartozó nagytétényi kastélymúzeum felújítását is. Mint mondta, szorosabbra fűzné a kapcsolatokat a már futó kormányzati projektekkel, így a Nemzeti Kastélyprogrammal is, hogy segítséget nyújthassanak az abban szereplő műemlék-épületek korhű berendezésében.
Rádióriport a Közkincs-keresőben az Iparművészeti Múzeumról Cselovszki Zoltánnal
Kapcsolódó cikkeink:
Vészvillogó műtárgy-pakoláshoz