A szomszéd parkja mindig zöldebb
Parkra magyar! - a cikk első része
„Ugyan volt barokk kert a kastély mögött a 18. század közepén, ám ezt Grassalkovich (I.) Antal is többször átépítette, bővítette, majd a 19. század elején III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina jelentősen megnövelte és festői tájképi kertté alakította át” - mondta el a műemlékem.hu-nak Szilágyi Kinga, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának egyetemi tanára. A kiegyezés után, a királyi rezidenciához és Erzsébet királynéhoz illő fejlesztések és átépítések történetek a parkban is, ekkor kapta mind a Felső kert, mind az Alsó kert a romatikus tájképi kert karakterét. A több mint 250 éves története során a park tehát többször változott, alakult. Így nem lehetett cél a barokk-korszak megidézése, azonban az egykori angolkertet sem lehet teljes történelmi hűséggel helyreállítani. Egy kert ugyanis, nagyobb átalakítások nélkül is állandóan változik. A feladat a Felső kert revigtalizációjának tervezése során az volt, hogy a park meglévő növényállományához és a kastély programjához is legjobban illeszkedő romantikus tájképi kertet idézzék vissza, térszerkezetében, hangulatában, karakterében.
A kerttervezés ugyanis még egy történeti kert rekonstrukciója esetében sem jelentheti a régi tervek másolását, hiszen a parkoknak már más funkciókat is be kell fogadniuk mint évszázadokkal ezelőtt. Így Gödöllőn lesz játszótér is – persze nem a park fő tengelyében, vagyis abban a sávban, amelyet a látogató a kastélyból kinézve, kilépve megpillant, hanem attól kissé takarva, a kertészet közelében, a fák között. Erzsébet királynéra a gazdag virágkiültetések és a hatalmas örökzöldek emlékeztetnek majd, de remélhetőleg a kastély első ura, a barokk kert és kastély építője, (I.) Antal is kap szobrot a park felső részében.
Nagyon fontosak a kerti épületek, építmények, szobrok is, hiszen ezek egy kerti tér hangsúlyát, lezárását és karakterét adják meg s nem utolsó sorban sétára buzdítja a látogatókat. „Gödöllőn már korábban rekonstruálták a felső kert egyik gyöngyszemét, a királyhegyi pavilont, melynek környezete szintén méltó kialakítást kap. Később pedig az egykori kerti pavilion is újjáépül, s benne kávézó nyílik” - jelentette ki Szilágyi Kinga.
A park újjáépítése során olykor a korábbi építők hibáit is javítani kell. Ebben az esetben egy szökőkút medencéjét helyezik odébb, hiszen azt nem sikerült pontosan a tengelyben felépíteniük az elődöknek.
A revitalizáció során a meglévő értékes, egészséges fák megmaradnak, de természetesen sok beteg, balesetveszélyes fát kellett kivágni. A növényzet összeállítása nagyjából megfelel annak, amit korábban ültettek a parkban, ám meg kell felelni a 21. századra megváltozott ökológiai viszonyoknak: így a barokk majd a tájképi kert egyik fontos térszervező elemét, a gesztenyefa allét is teljesen fel kellett újítani, ám a korábban telepített közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) helyett az aknázómolynak jobban ellenálló fajt, a piros virágú vadgesztenyét (Aesculus pavia) javasolták a tervezők.
A tradíció nem pótolható
Sokkal könnyebb persze egy kastélyparkot megőrizni, mint újra építeni. Európában sok példa akad arra, hogy akár „sikeresebb”, látogatottabb is lehet a műemléknél a park. Ugyan számszerűen a legtöbb park Nagy-Britanniában található, ám jó példáért elég Bécsig utazni: a Világörökség Részévé nyilvánított Schönbrunn-nak évente 7 millió látogatója van, azonban csak harmaduk vált jegyet a kastélyba. Inkább a parkot keresik fel, amely mérete és a benne található „célpontok” miatt is egész napos elfoglaltságot ad a látogatóknak. A kastély és környezete sosem kihalt, hiszen az épület egy részében lakások vannak, ráadásul a bécsiek is egyik kedvenc séta-, vagy éppen futóterepüknek tekintik a parkot.
„Schönbrunn attrakcióival versenyezni aligha lehet. Állatkert biztos nem lesz a gödöllői kastélykertben. Még akkor sem, ha az egykori főúri birtokhoz a vadaskert, fácános vagy disznóskert szervesen hozzátartozott, Gödöllőn épp úgy, mint Esterházán“ – mondja a kerttervező szakember. Az viszont mindenképpen cél, hogy a városiak „belakják” a parkot, élvezzék a természet szépségét, hisz ez egy romantikus tájképi kert legfőbb célja, s hogy használják, sétáljanak, ücsörögjenek, vagy akár kocogjanak benne, hiszen a látogató a park legfontosabb „tájképi eleme”.
Képgaléria és a gödöllői kastélypark rehabilitációjának tervei
Parkra magyar! - a cikk első része
Korábbi írásunk a gödöllői kastélyrekonstrukcióról: Kávét kért csak a muzeális kályháért (képgalériával)