Mibe került Mátyás király!?
Több mint egy évvel a restaurált kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felavatása után is tisztázatlanok a felújítás anyagi vonzatai, és nézeteltérések támadtak az elszámolás kapcsán a magyar kormány és a kincses városi önkormányzat között. A Fadrusz-alkotás restaurálásának közös finanszírozásáról 2008-ban Budapesten született magyar–román kormányközi megállapodás, amelyben mindkét fél vállalta, hogy fele-fele arányban fedezi a munkálatoknak a megvalósíthatósági tanulmányban 800 ezer euróra becsült költségeit.
A magyar királyt és négy vitézét ábrázoló szoborcsoport felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást a nagyszebeni Concefa Rt. nyerte meg a pályázók közül legalacsonyabb, 380 ezer eurós (1,6 millió lej) ajánlatával.
A társaság pályázata ellen szakmabeliek már annak idején kifogást emeltek, hiszen a Concefának nem volt tapasztalata szoborrestaurálásban, és sokan egyetértettek abban: ennyi pénzből nem lehet minőségi munkát végezni. Noha a magyarországi pályázók megóvták a közbeszerzést, Kolozsi Tibor szobrász kooptálásával mégis a szebeni társaság láthatott hozzá a munkálatokhoz, amelyeket a helyi önkormányzattal kötött szerződés szerint 2010 júliusára kellett volna befejeznie.
A kivitelező azonban többször is halasztást kért, sőt a restaurálásra szánt pénzkeret kibővítését kérte, így a felújított szoborcsoportot – tizenhat hónapos munka után – végül 2011. április 2-án avatta fel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Kelemen Hunor kulturális miniszter. Kiderült az is, hogy a felújítás szerződésben foglalt költsége időközben közel ötven százalékkal nőtt, és a Concefa tulajdonképpen 688 ezer eurót vágott zsebre.
A kolozsvári polgármesteri hivatal idén januárban juttatta el Budapestre a restaurálás költségéről szóló elszámolást, amelyből az derült ki, hogy a magyar társfinanszírozónak 18 ezer euró jár vissza. Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára válaszlevelében azonban közölte: a magyar kormány 55 789 eurót követel vissza a kolozsvári városvezetéstől. Ehhez képest Radu Moisin, Kolozsvár megbízott polgármestere a napokban leszögezte, noha a magyar kormány 400 ezer euróból kéri a visszajárót, a kincses város számlájára négy évvel ezelőtt csak 363 151 euró folyt be. László Attila alpolgármester szerint ugyanakkor árfolyam-különbözet okozza, hogy eltér a budapesti és a kolozsvári számítás.
Mihályfi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetője csütörtökön a Krónikának elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős államtitkársága elfogadta a restaurálásról, annak költségeiről szóló beszámolókat, a számlák alapján azonban úgy ítéli meg, hogy a kolozsvári városháza által közölt összeg kevesebb, mint az összköltség fele – 344 ezer euró – és a Budapest által átutalt 400 ezer euró közötti különbség. Mihályfitól megtudtuk, a magyar kormány 2008-ban akkori árfolyamon számolva 400 ezer eurónak megfelelő forintot utalt át a kincses városnak.
A cikk folytatása a Krónika.ro portálon
Mátyás király kolozsvári szobra a Határeset adatbázisában