Körmend: megújulás lépésenként
A kastély vélhetően leghíresebb lakója az a Batthyány-Strattmann László volt, akit 2003-ban avatott boldoggá II. János Pál pápa. A herceg ismert szemorvosként, ha kellett, ingyen operálta az arra rászorulókat és gyógykezelésükről is gondoskodott. Először a család köpcsényi kastélyában alakított ki „népkórházat”, majd átköltözött Körmendre. A rendkívül vallásos herceget 1931-ben bekövetkezett halála után a Batthyányak családi kriptájában, Németújváron temették el – maradványai a ferences templom előcsarnokában elhelyezett koporsóban nyugszanak, „sírja” mind ismertebb zarándokhely.
„A körmendi várkastélyt először 15. században említi írott forrás. A középkori kastélyt az 1600-as évek elején, amikor már a Batthyány-család birtokában volt, végvárrá építették át, majd a következő évtizedekben folyamatosan erődítették. Ha úgy tetszik, ez a védelmi rendszer a mai napig meghatározza az épület állapotát, hiszen a hajdani vizesárkot ugyan a 18. század elején, a barokk kastéllyá alakítással egy időben betemették, de az alsó szigetelés hiánya miatt még mindig nedvesedik lentről az épület. Ám igazán reprezentatív kastélyt alakítottak ki, grandiózus terekkel, csodálatos díszteremmel, vörös márvány kandallókkal. Végleges, klasszicista formáját a 19. század elején nyerte el. A 2004-ben elvégzett falkutatások eredményeként kiderült, hogy historizáló és neobarokk átépítéseket is végrehajtottak később a tulajdonosok, és az orosz katonai használatnak, illetve később a kollégiumként szolgáló éveknek is maradtak nyomai” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Móricz Péter történész-muzeológus, az intézményegység-vezetője.
A kastély belső udvarát, ellentétben a klasszikus barokk kastélyok többségével, nem nyitották meg „U” alaprajzúra, hanem meghagyták annak zártságát, így a hátsó kertbe egy kapun keresztül lehet kijutni. Az épület eredetileg négy saroktornyos vár volt, de nem tökéletesen szimmetrikus: nyugati fala enyhén megtört, hiszen korábban ott volt a bejárata.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
„Jelenleg az épületegyüttes mintegy harminc százaléka látogatható. A többi között a kastély nyugati részében, az emeleten hét teremben látható állandó kiállítás, amely Körmend és vidéke természetrajzát, régészeti leleteit, céhtörténeti értékeit, és a 19-20. század fordulójának polgári kulturális emlékeit mutatja be az érdeklődőknek, és itt nézhető meg hazánk egyetlen cipőtörténeti gyűjteménye is. Az időszaki kiállítás, amely különleges Herendi porcelánokból ad egy kis ízelítőt, a kastély második emeletén található díszteremben várja a látogatókat” – tette hozzá Móricz Péter.
A kutatások során kiderült, hogy középkori részletei is láthatók a kastélynak a lezárt, felújításra szoruló részeken. A remények szerint, ha néhány éven belül sikerül a főépületet is helyreállítani, ezeket is megnyithatják a látogatók előtt. A főépület ellőtt azonban a déli udvart körülvevő nyolc épület rekonstrukciója a cél. Ezek közül egy már 2013-ban elkészült, amely most gyerekkönyvtárként funkcionál, augusztus közepétől pedig a korábbi lovarda, mint Batthyány-látogatóközpont várja a turistákat.
Kapcsolódó cikkünk:
Ausztriában magyar a második legnagyobb kripta
A körmendi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes és parkja a műemlékem.hu adatbázisában