Bontják Kossuth mauzóleumát
„Gerster Kálmán nagyon jó tervező volt, ám az építkezés óta eltelt több mint száz esztendő során többször hozzányúltak az épülethez, rendre csorbítva a nagyon alaposan megtervezett vízelvezetési és belső kiszellőző rendszerét. Így sajnos az általa kitalált megoldások mára már nem működtek, így például a középső, részben a szellőzést kéményként elősegítő épületelem, a baldachin alatti kőszarkofág inkább kúttá vált, amely fentről a kriptatérbe engedte az esővizet, rendkívül átáztatva a téglákat. Szintén tönkrement a lábazatot óvó drénrendszer, így alulról, felülről ázott már az épület” - mondta el portálunknak Mezős Tamás professzor, aki a Nemzeti Örökség Intézete megbízásából tervezi a Kossuth-mauzóleum felújítását. „Jelenleg a bontásnál tartunk, el kell jutnunk a szigetelés kritikus pontjaihoz, s majd amikor az új szigeteléseket beépítettük, elkezdődhet a helyreállítás. A kivitelező közben szárítja is gépi úton az épületet, hiszen már elkezdődött a kriptában a mozaikok restaurálása, s azok nedves, sókiválásos felületre nem helyezhetők vissza.”
Kossuth Lajos sírépítményének terve már kevéssel a politikus Torinóban bekövetkezett halála után megfogalmazódott. A fővárosi közgyűlés végül 1897 nyarán fogadta el a határozatot, hogy síremlék készüljön a Kerepesi úti temetőben. A tervpályázatot négy évvel később írták ki, majd 1902. márciusában hirdették ki az első díjat kiérdemelt tervet, amelyet Gerster Kálmán építész és Stróbl Alajos szobrász készített. A döntés nem volt mentes a vitáktól: a bírálóbizottság valami modernebbet szeretett volna, amiben a szecessziós stílus is megjelenik (a bizottságnak Lechner Ödön is tagja volt). Ám végül Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) és a főváros konzervatívabb ízlése győzedelmeskedett. A síremlékben 1909. november 25-én temették el Kossuth Lajos földi maradványait. Az építményt később többször is felújították, a legutolsó helyreállítás 1999-ben ért véget.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
„Bár a mauzóleum alapvetően historikus építmény, készítésekor modern megoldásokat is alkalmaztak. A tetejére a szabadság szárnyas géniuszának alakja került, ami ekkor a legnagyobb köztéri bronzszobor volt Budapesten. Így a kivitelezése sem sikerült tökéletesen, most is helyreállításra szorul. A másik ilyen a szellőztető rendszer, amely míg el nem tömődött, külső energiaforrás nélkül távolította el a vizet, a párát a falakból, illetve a terekből” - tette hozzá Mezős Tamás.
A mauzóleum helyreállítása jelenleg is folyik. Szinte folyamatos tervezői jelenlét mellett végzik a bontásokat. A felújítást még ebben az évben szeretnék befejezni.
Kossuth Lajos mauzóleuma a műemlékem.ha adatbázisában
Műemlékek a Kerepesi úti temető területén az adatbázisban