KÖN: programok és dupla fotókiállítás
Két fotókiállítás is nyílt pénteken a Kulturális Örökség Napjai alkalmból Hack Róbert, a Forster központ fotográfusa Ybl Miklós kevésbé ismert épületeit bemutató fotográfiáiból. A 20 fekete-fehér, inkább szakmai látogatóknak szóló fényképből álló tárlat a Lechner Lajos Tudásközpont Budafoki úti épületében, míg a 20 színes felvételt felvonultató kiállítás a Forster központ üzemeltetésében álló De La Motte – Beer-palotában tekinthető meg.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Kulturális Örökség Napjai programsorozat megnyitóján emlékeztetett arra, hogy a helyi fejlesztések akkor vállnak fenntarthatóvá és sikeresé, ha a közösség magáénak vallja őket, ezért kiemelt célként kell tekinteni a közös értékek tudatosítását. "Az emberek a múlt és a jelen megismerésén keresztül tervezhető jövőképet kapnak, és felfedezik közös értékeiket, ezáltal pedig felelősebben tekintenek rájuk".
L. Simon László kiemelte, hogy a kulturális örökség napjain 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne lesz látogatható a hétvégén. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben elsősorban az Ybl-bicentenárium, az első világháború kitörésének 100. évfordulója és a holokauszt-emlékév köré szerveződnek a programok; több mint 20 helyszín, 20 rendezvény, 20 séta kapcsolódik Ybl Miklós munkásságához és a historizmus korához, 10 rendezvény és nyolc séta emlékezik meg az I. világháborúról, a holokauszt-emlékhelyek közül pedig a temetőkkel együtt 20 nyit ki a hétvégén.
L. Simon László hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy komoly és tartós kapcsolatot alakítson ki azokkal az ingatlantulajdonosokkal, civil szervezetekkel és magánszemélyekkel, akik a tulajdonukban lévő műemlékeket megfelelően gondozzák, és olykor a látogatók előtt is megnyitják őket.
Elmondta, hogy a magyar állam tulajdonában lévő, rossz állapotú kastélyok és paloták közül a kormánynak szándékában áll kiválogatni azokat a létesítményeket, amelyeket fel tud ajánlani magántulajdonosoknak azzal a céllal, hogy saját költségükön vállalják az épületek felújítását, és alkalmanként bemutassák őket a nagyközönségnek. Hangsúlyozta, hogy erre a gyakorlatra Európában számos pozitív példa van, és a kulturális örökség napjain hazai megvalósításokkal is lehet majd találkozni.
A megnyitón átadták a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe újonnan felkerülő örökségek képviselőinek az elismeréseket. A jegyékbe az egri fertálymesterség élő hagyománya, a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya, a magyarszombatfai fazekasság és a selmeci diákhagyományok kerültek fel, a balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzését pedig a Szellemi Kulturális Örökség Legjobb Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe vették fel.
