Itt indul a régészet
„Egy-egy csapat, ami egy speciális kanalú markológépből és két-három teherautóból áll, naponta mintegy ezer négyzetméteren tud régészeti tükörfelületet kialakítani, vagyis eltávolítani a lelőhelyen a felső, kevert humuszréteget, hogy feltárhatóak legyenek az altalajban található régészeti objektumok. Természetesen ez a teljesítmény függ a humusz vastagságától, ami többnyire fél- és egy méter közötti” - mondta el portálunknak Balatonszentgyörgy határában, a leendő 76-os gyorsforgalmi út építését megelőző egyik régészeti ásatás helyszínén Nyikus Krisztián, a Lekri cégcsoporthoz tartozó ArcheoGép Kft. ügyvezető igazgatója, aki éppen a gépi földmunkát irányította. „Ennél a beruházásnál egyedül ez a munkafázis a mi feladatunk, így jelen esetben csak cégcsoportunk régészeti feltárások gépi támogatására szakosodott tagja, az ArcheoGép Kft. dolgozik itt. A Lekri Group egyébként egy-egy ásatáson többnyire komplex módon végzi a munkáját, vagyis a gépi- és kézi földmunkán túl mi adjuk a régészeti szakfeladatokat ellátó kollégákat, régészeket, régésztechnikusokat, geodétákat, restaurátorokat is.”
Az útépítések, illetve a nagyberuházások előkészítése során a nyomvonal, illetve az építési terület pontos meghatározását követően terepbejárás zajlik. Ennek során már jó közelítéssel meghatározható az érintett régészeti lelőhelyek száma, helye, jellege és kora is. Ezt a későbbiekben próbafeltárásokkal pontosítják.
„Nagyon fontos ilyenkor a feltárás által érintett terület lehatárolása, a lelőhely legfontosabb jellegzetességeinek minél korábbi felderítése. Tudni kell ugyanis, hogy a terepbejárások által szolgáltatott adatok gyakran nem pontosak. Például a településeknek általában több, míg a temetőknek kevesebb, vagy épp semmi nyoma sem mutatkozik a felszínen. De a terület növényzettel való fedettsége, vagy az időjárás éppúgy befolyásolja a terepbejárás sikerességét, mint az, hogy művelt, szántott felületen, vagy ellenkezőleg: régóta bolygatatlan gyepen, gazban járunk-e” - tette hozzá Paszternák István, a Lekri Group régész-szakértője. „Ám semmilyen módszerrel nem lehet teljesen pontosan belátni a föld alá. Így csak a humuszolás, vagyis a régészeti tükörfelület kialakítása után válik biztossá, hogy milyen feladatok várnak a feltáró régészekre: például mennyire „fedett” objektumokkal a terület. Maguk a régészeti objektumok, így a többi közt a sírok, egykori házak, árkok, gödrök a felső humusz réteg eltávolítását követően válnak láthatóvá, többnyire a környező, bolygatatlan altalajtól eltérő színű foltok jelzik azokat.”
A jelenlegi törvényi szabályozás nagyberuházások esetében a gépi földmunkára tíz, míg a megelőző régészeti feltárásra harminc napot biztosít, ami mivel olykor sok hektáros lelőhelyeket is fel kell tárni, olykor egyszerre többet is, egyáltalán nem hosszú idő. Ha nagy az objektumok sűrűsége, könnyű időzavarba kerülni, ami ellen a legjobb módszer a logisztikailag jól előkészített munkavégzés, jelen esetben a gyors, hatékony földmunka, majd a terület szakszerű átadása.
„Nem csak a talajban végzett feltárás fontos, hanem a megmozgatott humusz átvizsgálása is. Ezt fémkereső műszerrel szokás végezni. Szórványleletek sokaságát lehet így megtalálni a pénzérméktől kezdve a különböző fémleletekig, ékszerekig, viseleti tárgyakig, fémeszközökig. A humuszolás és a tükörfelület kialakításának szakmai irányítása mellett a földdepók fémkeresős kutatása is a feltáró régészek feladata. Mi ehhez minden támogatást megadunk, hisz valóban szeretnénk valamennyi régészeti értéket megmenteni. Közben persze ügyelünk az értékes természeti erőforrás, a humusz megmentésére is. Ezt rétegenként külön deponáljuk, így alkalmas marad arra, hogy később, az útépítés idején például a rézsűket borítsák be vele, újból zöldfelületet alakítva ki rajta.” - mondta Nyikus Krisztián.
A Lekri Group stábja a Balatonszentgyörgy-környéki munka befejeztével a tervek szerint hamarosan átköltözködik a Balaton keleti partjára: ott dolgozik majd tovább, szintén egy komoly méretű útépítéshez kapcsolódó ásatás munkálataiban vállalva szerepet.
Kapcsolódó cikkeink:
Így lett a kincsből valóban közkincs
Így fejtik meg a kincs titkait
Rádióriport a rézkori kincsleletről a Közkincs-keresőben