Elfeledett ciszterna és Horthy bunkere
Még mielőtt leereszkednénk az Ybl-ciszternákba, kezdjünk Budapest 11. kerületében, ahol egy építkezéshez lakossági bejelentésre vonultak ki a régészek március 25-én. Egy járókelő ugyanis furcsa, faragott köveket vélt látni az út mellett a földre borítva – a kövek pedig, mint kiderült, egy római sírépítmény darabjai voltak. Az kiderült, hogy a 2-3. századi sír egy háromtagú, kelta származású család számára készült, arra azonban máig nincs magyarázat, hogyan kerülhettek a darabjai az út mellé. Legvalószínűbb, hogy egy közeli építkezésről vitték oda, elkerülve a helyszínen a kötelező feltárást.
Sokkal kevésbé rejtélyes ma már az Ybl-ciszternák története a Duna partján, azonban amikor a budai főgyűjtő csatorna építése során rábukkantak az első teremre, nehezen tudták azonosítani. Aztán kiderült, hogy a föld alatti komplexum egy ciszternasor, amelyet a Várkert kioszk építése során alakítottak ki a víz megszűrésére. Az Ybl Miklóshoz kötődő ciszternákat azonban egyszerűen elfelejtették, miután a huszadik század elején elvesztették korábbi funkciójukat. A termekbe így sok évtized után elsőként a kutatók ereszkedhettek le, no meg május 9-én vagy 150 civil látogató, aki portálunk szervezésében jutott le a ciszternába. A szakemberek fontolgatják, hogyan lehetne folyamatosan bemutathatóvá tenni a föld alatti komplexumot: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint a Várkert bazár fogadótere lehetne a ciszternasor.
Május 16-17-én a gödöllői kastély akkor még felújítás előtt álló Gizella- és Rudolf-szárnyába invitáltuk a látogatókat a kastély vezetésével Romtúrára. Két nap alatt 386 vendég járta be a történelmi tereket, ám a kastély életében mégsem az volt az év legnagyobb eseménye. Elkezdődött a történelmi léptékű felújítás, s emellett hatalmas sajtóvisszhagot kapott a kastélykert alatti Horthy-bunker, miután a magazinban szeptember 4-én beszámoltunk a létéről. A látogatók hada is látni akarta a kormányzó számára kialakított menedékhelyet, ezért a kastély igazgatója úgy döntött, hogy felújítják a bunkert, múzeumot alakítva ki benne. A nyitás 2010. késő tavaszára várható.
De most vissza a felszínre: Simaságon nem védték le korábban a barokk korból származó kúriát, az úgynevezett Púpos kastélyt, a helybélieknek pedig senki sem szólt, hogy némely részletében egyedülálló, így lebontották az életveszélyessé vált épületet. A polgármester maga fotózta végig a kúria pusztulását – a képsorozat a magazinunkban is megjelent.
Beszámoltunk egy Göd melletti fantomerődről, amely ugyan nem épült fel soha, mégis jelentős része volt I. Valentinianus római császár halálában, tudósítottunk az istvántelki főműhely mozdonytemetőjéről, olvashattak riportot a budai vár eltemetett zsinagógájáról, s kiderült, mit gondolnak a mai magyar templomos lovagok rendjük történelméről – csak néhány történet 2009. nyaráig.
Folytatás: Pusztuló román kor és pince a vár alatt
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Csaknem hatszáz éve betemetett mélypincét tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a budai várban, a királyi palota lebontott legészakibb szárnya, az A-épület helyén. Ez a cikk vonzotta a legtöbb olvasót 2025-ben a Műemlékem.hu Magazinban. 
A jáki Szent György-templom kutatása ugyancsak felkeltette az olvasóink érdeklődését: a megtalált alapítói sírral, illetve a feltárt korábbi templommal a Műemlékem.hu Magazin 2021-es olvasottsági ranglistáján az első és a második helyet is megszerezte.