Pusztuló román kor és pince a vár alatt

Három emblematikus román kori templom – három különböző módon sérült és részleteiben pusztuló páratlan műemlék. A jáki templom esetében „alig” 200 millió forintot kellene a felújításra költeni, a lébényinél kívül-belül pusztul a kőanyag, ráadásul a tornyoknak statikai problémái vannak, átrepedt a főfal, így a felújítás becsült összege eléri a félmilliárd forintot. A türjei templomnál a legrosszabb a helyzet, hiszen itt még állapotfelmérés sem készült, csupán azt láthatjuk, hogy lyuk tátong a falon, a Dorffmaister-freskók pusztulnak – megnyugtató állapotban csupán a 14. századi, Szent László legendát feldolgozó falképciklus van a déli mellékhajóban. A festés és vakolat pereg, a falak pedig nagy magasságban is vizesek.

A nyár végén, ősz elején megjelent cikksorozatunkból kiderült, mennyire nincs megoldva az egyházi tulajdonban lévő, ám az egész nemzet számára fontos és pótolhatatlan műemlékek állagmegóvásának finanszírozása.

De a forráshiány máshol is jelentkezik: a leglátogatottabb turistalátványosságok is a „pályázat” varázsszót tűzik zászlajukra: így pályázati forrásból nyitnák meg és mutatnák be az egri vár alatt található 250 méter hosszú dézsmapincét, amelyet még az 1552-es ostrom előtt vájtak a sziklába. Ha már Eger: a Szép-bástya életveszélyes, és folytatni kellene a vár feltárását, hiszen a régészek még ma sem tudják, helyenként mi lehet a több méter vastag feltöltés alatt.

S ha már vár: 2009-ben kezdetét vette az „igazi pataki vár”, vagyis a Sátoraljaújhely melletti várhegyen álló romok feltárása. Castrum patak kutatása még jó néhány évig eltarthat, hiszen a szakemberek néhány százezer forintos költségvetésből igyekeznek kiásni az eltemetett várat, amelyben a középkori élet olyan megkapó maradványai is fennmaradtak, mint a kőbe-karcolt malom-játék körvonalai.

Szekszárdon, a vármegyeháza alatt előrébb tartanak a tervezésben: jó eséllyel lesz arra pénz, hogy feltárják és láthatóvá tegyék a 19. századi épület alatt talált középkori kápolna maradványait. A 2010-ben folytatódó feltárás mindenesetre okozhat még meglepetéseket, bár arra senki sem számít, hogy a 11. század bencés templom és apátság alapítójának, I. Bélának a sírja előkerülne.

Persze nem csak épített emlékek bukkantak fel 2009-ben a magazin témái között. Szó volt róla, miként digitalizálják és teszik interneten mindenki számára elérhetővé a teljes Mohács előtti oklevélállományt, kiderült az is, hogy a Magyar Országos Levéltár tudósai hajdan tévedésből elcserélték egyik legértékesebb oklevelüket, a veszprémvölgyi apácák kiváltságainak Kálmán király által megerősített írott emlékét.

Más témák is akadtak bőséggel a cikkek között. Kiderült, hogyan épültek barokk városok Mátyás palotájából, beszámoltunk a szombathelyi Iseum bemutatásáról, a pécsi középkori egyetemről, s arról, hogy a köztársasági elnök volt a műemlékem.hu fotókiállításának első látogatója.

S hogy mitől lehet mégis keserű a szilveszteri pezsgő? Ugyan ilyentájt a csapból is Törley-reklám folyik, az még nem jutott eszébe a cégnek, hogy az alapító mauzóleumát felújítsa Budafokon. Az impozáns építmény helyreállítása 200 millió forintba kerülne – eddig még nem jelentkeztek azok, akik ma jól megélnek az egykori pezsgőgyáros nevéből.

Ebből is látszik, hogy lehet jobb új esztendőt remélni – így minden olvasónknak Boldog Új Évet Kívánunk!

A cikk első része: Elfeledett ciszterna és Horthy bunkere

A magazin arhívuma

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA