Megmenekülnek a csaknem százéves Ford-falképek
A miniszterelnökség 7 millió forintot ad az örökségvédelmi keretből, ötmillióval pedig a makói önkormányzat segíti a Deák Ferenc utcai épület homlokzatának felújítását. A munkával a tervek szerint augusztusra végeznek majd, s arra számítanak, hogy a hajdani márkakereskedés fala az autórajongók zarándokhelye lesz.
Nyolc éve már beszámoltunk róla, hogy az egyedülálló ipartörténeti emlék a pusztulás szélére került. Mint írtuk, a falképeket 1922-ben a korabeli marketing részeként festették fel a Ford márkakereskedés falára, s az autógyár akkori modelljeit ábrázolják. A kereskedést Galamb József nyitotta meg testvére, Lajos számára – a konstruktőr ugyanis makói parasztcsaládból származott. 1881-ben látta meg a napvilágot, s ügyvédként dolgozó bátyja segítségével folytatta tanulmányait. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában egyik kedvenc tanára Csonka Ferenc volt, akinek testvére, János, Bánki Donáttal közösen találta fel a porlasztót. Az iskola elvégzése után Galamb József műszaki rajzolóként dolgozott, katonaidejét pedig a haditengerészetnél töltötte – itt ismerkedett össze Horthy Miklóssal, a leendő kormányzóval.
Ezután egy ösztöndíjjal Németországba utazott tanulni. Innen már jó ideig nem tért vissza Magyarországra, mert Frankfurtban (ahol az Adler autógyárnál dolgozott) elhatározta, hogy mindenképpen látnia kell az 1904-es Autókiállítást az Egyesült Államokban. Amerikában a St. Louis-i kiállítás megtekintése után egyre nyugatabbra utazott, sokféle munkát elvállalt, közben pedig megtanult angolul. Végül 1905-ben belépett a Ford Motor Company-ba, ahol elsőként az N-modell betegeskedő hűtőrendszerét dolgozta át. A sikeres tervezés pedig meghozta számára a főkonstruktőri beosztást.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
Igazán azonban az idén 110 éves T-modellel írta be a nevét az autógyártás történetébe. A Farkas Jenővel és Childe Wills-szel közösen jegyzett konstrukcióban olyan műszaki újdonságok voltak, mint a bolygóműves váltó, amely a mai napig az autótervezés egyik alapja. Az olcsón előállítható és így nagy tömegekhez eljutó kocsi a 20. század egyik legendás autója – ám igazi népautó akkor lett belőle, amikor Galamb József 1913-ban kitalálta a futószalagon történő gyártást. 1915-ben részt vett a Fordson traktor megalkotásában, amely az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű volt.
Galamb József nem csupán egy márkakereskedést akart nyitni Makón, az igazi terve a magyar autógyártás megteremtése volt. A Ford vezetésének tetszett az ötlet, s támogatta Horthy Miklós is, akinek a fia egyébként éppen Galamb ajánlásával kapott az autógyárnál mérnöki munkát. Jött azonban a gazdasági válság, majd a harmincas évek fojtó politikai légköre és a terv kudarcba fulladt. A második világháború kitörésekor Galamb József végleg az Egyesült Államokba költözött és Detroitban halt meg 1955-ben.
Mivel a makói épület jelenleg magántulajdonban van, elidegenítési tilalmat jegyeznek be rá és a tulajdonos – aki már több mint három évtizede igyekszik megmenteni a falat – nem csak az állagmegóvásról, de a merőleges fal felújításáról is gondoskodik majd.
Kapcsolódó cikkünk:
Pusztulás szélén a zseniális konstruktőr emléke