Tavaszra készülhet el a Mátyás-templom belseje
„2013 tavaszán fejeződhet be a belső felújítás a budavári Nagyboldogasszony-templomban, legalábbis reméljük, hogy sikerül a kivitelezőknek és a restaurátoroknak a tervezett ütemet tartaniuk. Ez nagyrészt nem rajtunk múlik, ahogyan a templom teljes felújításának elhúzódása sem. Mindenesetre a hátralévő munka nagy, s most gőzerővel dolgozik mindenki, mi magunk is mindent megteszünk a határidőre teljesítés érdekében. 2004-ben kezdődött el a templom teljes felújítását célzó munka, amelyet nem csupán annak rendkívül komplex volta, illetve az épület folyamatos használatával kapcsolatos liturgikus, illetve turisztikai igények nehezítettek, de többször gondot okozott az állami források átmeneti elapadása is” - mondta el portálunknak a felújítás tervezői-, restaurátori feladataival megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Központ vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese Dr. Csornay Boldizsár.
A valószínűleg leglátogatottabb magyarországi templomot – évente körülbelül 600 ezren keresik fel – a 13. században kezdték el építeni, az első írásos forrás 1247-ből emlékezik meg róla. 1255-ben a még épülő templom kegyuraságát IV. Béla a Nyulak szigeti domonkos apácáknak adományozta, ám a templom korábbi kegyura, a veszprémi püspökség vitatta Béla döntését. 1269-ben Béla kénytelen volt visszavonni az adományt, így a templom (és a vele járó tized) ismét a püspökség tulajdona lett. Valószínűleg ebben az évben tartották az első szertartásokat is a még befejezetlen épületben, amely hamarosan a várbéli német ajkú lakosság plébániatemploma lett.
„A templom déli falának egy része, legalábbis egy bizonyos magasságig, még vélhetően ebből a korszakból származik” - tette hozzá Csornay Boldizsár. „A mostani felújítás kapcsán nem folyt teljes körű régészeti feltárás a templomban, csak a közművek fektetésekor végeztek a munkatársaink kutatásokat. Tulajdonképpen nem is lett volna értelme felásni a templomot, hiszen Schulek Frigyesék a 19. század végi nagy átalakítás során a szikláig lecsupaszították a templombelső nagy részét. A Szent István korabeli, feltételezett templom nyomait keresték, ám erre utaló egyértelmű nyomokat nem találtak. Vagyis már több mint száz éve megkérdőjeleződött az a feltételezés, hogy Béla király egy államalapítás kori templom helyén építkezett, ám furcsamód a köztudatban még mindig él a megcáfolt ezeréves templom.”
A cikk a fotók alatt folytatódik!
Természetesen állhatott korábbi épület a templom közelében, – bár a Várhegy széleskörű betelepítésére csak a tatárjárás után került sor. Korábbi középkori megtelepedés, mai tudásunk szerint csak a fennsík északi csücskén, a mai Bécsi kapu közelében volt, ahol egy falu helyezkedett el. Mindenesetre számon kell tartani, hogy a Mátyás-templom környezetét (részben a beépítések miatt) mindmáig nem tárták fel teljes körűen. A templom közvetlen környezetének némely részletét azonban ismerjük, például azt a középkori temetőt, amely a keleti oldalon, a szentély körül terült el, s amelyet néhány éve ástak meg a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai.
Bár néhol már a templom belső kövezését végzi a kivitelező, komoly restaurálási munkák is hátravannak még. Kezelni kell például a déli oldalhajó nyugati sarkában lévő beázás nyomait – erre az állványzat áthelyezése után nyílik majd mód.
„A felújítással megváltozott a templom látogatási útvonala is” – mondta el az intézményvezető főigazgató-helyettes. „Már most is a Menyasszony-kapun át lehet belépni, vagyis sikerült kiváltani a Mária-kaput, a templom egyik legértékesebb középkori gótikus terét, amelyet méltatlanul, évtizedeken keresztül egy átjáró szerepére kárhoztattak. Ha teljesen elkészül, egy meghitt részlete lesz a templomnak, akár egy oldalkápolna, ahol a látogatók megcsodálhatják a 15. század eleji szakrális plasztika ugyan töredékesen megmaradt, de még így is kiemelkedően gazdag in situ példáját.”
Kapcsolódó cikkeink:
Saját tornya okozta a régi templom vesztét
A templom a műemlékem.hu adatbázisában