Labirintus a tornyokban
„Csak elsőre tűnik bonyolultnak a feljutás a Mátyás-toronyba, valójában nagyon is célszerűen megtervezett az épület” - mondja Janotti Judit műemlékfelügyelő, akivel a templom hajójából egy csigalépcsőn felfelé haladva a Béla-torony teteje felé vesszük az irányt. A lépcsőről nyílnak a Nagyboldogasszony-templom jelenleg a felújítás miatt elzárt terei: a királyi oratórium (amelynek az eredeti változatát Mátyás építtette, ám a török időkben elpusztult), és a Máltai lovagterem.
Az oratóriumban már elkészültek a munkálatokkal, a Máltai lovagterem padlóját borító Zsolnay-csempéket hamarosan visszarakják, s fel van állványozva, hiszen a belső kifestését restaurálják. Festő restaurátorok dolgoznak az északnyugati csigalépcsőtől idáig vezető Béla-termekben is.
A Béla-torony teteje felé tartva szűkülnek a folyosók, annyira, hogy a Mátyás-toronyhoz vezető nyitott oromzati átjárón (ahol egy rács óvja a látogatót attól, hogy a Szentháromság térre szédüljön) már csak oldalazva lehet haladni. Ráadásul az út során több helyütt elágazik a folyosó.
„Schulek a karbantartás miatt is úgy tervezte meg az épületet, hogy a tetőzetet könnyű legyen minden irányból megközelíteni, így az elágazások egy része a tetőre, a többi a padlás tereibe vezet” - magyarázza Janotti Judit.
A Mátyás-toronyban a csigalépcső is szűkül, hiába, ide már csak a harangozók jártak fel. A lépcsőről szintenként juthatunk be nagyobb terekbe: az egyik a harangoknak ad helyet, míg egy másikból a templom padlására vezető átjáró nyílik. Umberto Eco valószínűleg nem járt a Mátyás-templomban, ám a harmadik-negyedik terem és elágazás után után furcsa zavarodottság ural el: így érezhetett Vilmos testvér és Adso is az apátság könyvtárában bolyongva.
A torony erkélyére kijutva szinte letaglózó az erős szél. A munkások sem dolgoznak kint ezért, s így az állvány megmászása, no meg a torony csúcsdíszének megérintése is elmarad. A kilátás az erkélyről is pazar: a vár a lábunk elé terített térkép, még a Mária Magdolna toronyra is fentről pillanthatunk rá. A tervek szerint a felújítás befejeztével a látogatók is feljuthatnak ide.
A templomot bejárva még a laikus is tiszteletet kezd érezni Schulek Frigyes átépítése iránt. Nincsenek felesleges részletek, egységes, megtestesült gótika az egész, vagy legalábbis az, amit az építész gótikaként akart megmutatni.
Pedig a 19. század utolsó harmadában a barokk uralta az akkor épületek közé zárt templomot. Schulek könyörtelenül lebontotta a hozzáépítéseket, sőt alaposan visszabontatta magát a templomot is. Ezután pedig kőről kőre rakta vissza mindazt, ami menthető volt és beleillett a koncepciójába, vagyis abba, hogy szinte vegytisztán csak a templom egyik (gótikus) korszakát akarja helyreállítani.
S hogy melyik részletében 14- 15. századi a templom, s melyikben alig több mint egy évszázados? Mi a hiteles helyreállítás és mi az építész álma? A főszentély, a hosszháznak és a kereszthajónak a belseje, a Mátyás-torony (a kősisak kivételével), a nyugati rózsaablak, a Béla-torony alsó része és a kapuzatok a kutatások alapján az eredeti hű másolatának tekinthetők. Az északi kápolnasor és a mellékszentélyek csak alaprajzukban hitelesek, míg a királyi oratóriumot tartalmazó épületrész már csak Schulek fantáziájának terméke. A lényeg azonban az összhang, amit ezek között az építész teremtett.
A budavári Nagyboldogasszony-templom felújítását a kormány határozata után 2004-ben jelentették be és eredetileg négy esztendősre tervezték. A munkálatok azonban csak 2006. kora tavaszán kezdődtek el, 2010-es határidővel. A határidőt két éve módosították, így az átadásra 2012. nyarán kerülhet sor.
A riport első része: Az ismeretlen Mátyás-templom
A templom a műemlékem.hu adatbázisában