Veszprém megyében indul a felmérő program
A minta a Székesfehérvár épített emlékeit leíró műemléki topográfia, amelyet Entz Géza vezetésével készítettek el, s másfél éve jelent meg. Az eljövendő kötetek az abban már bevált sémát követik majd. Az előszót és bevezető tanulmányokat a településszintű történet követi, majd egyenként sor kerül az épített emlékek leírására. A Székesfehérvárról szóló kötetben 552 objektumot írtak le, s ahol csak tehették, fotóval illusztrálták őket. A cél ugyanis olyan topográfiák megjelentetése, amelyek nem csak a szakma, de a nagyközönség számára is használható információkat hordoznak, s akár igényes útikönyvként is használhatók.
„Veszprém megyében kezdjük majd el a munkát, a cél, hogy három év leforgása alatt négy-öt nagyobb települést, illetve területi egységet feldolgozzunk a műemléki helyrajz módszereivel és ezeket kötetekben publikáljuk” - mondta el a műemlékem.hu-nak Entz Géza. „Talán hihetetlen, de még Veszprém városának sem készült el a műemléki topográfiája, pedig az épített emlékekben egyik leginkább bővelkedő magyar település.”
Míg a műemléki topográfia Nyugat-Európában a műemlékvédelem egyik alappillére (mind szakmai, mind civil szempontból), Magyarországon – bár volt olyan korszak, amikor virágzott – nem nyerte el azt a helyét a kutatásban és a publikációkban, amely megilletné. Az ötvenes-hatvanas években született nagy monográfiák jó része is sok elemében elavult mára, hiszen az újabb kutatási eredmények felülírják a korábbi megállapításokat, összefüggéseket. Ráadásul az ország területének háromnegyed részén még egyáltalán nem folyt szisztematikus kutatás.
Az Echo Innovációs Műhely segítségével létrehozott alapítvány célja, hogy együttműködésben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal megteremtse a szakmai alapjait és személyi feltételeit annak, hogy két évtized alatt valamennyi magyarországi településen elkezdődhessen a szisztematikus felmérés.
Korábbi cikkünk a témában:
Fehér folt az ország háromnegyede
