Muhi: tatárok és örömlányok
A nemzeti tragédiák – és azok főbb eseményei – emlékezetet kívánnak: ennek szellemében alakították ki 1991-ben az 1241-es muhi csata emlékművét a település határában. Már az átadás körül is akadtak bonyodalmak, hiszen az emlékmű – amely Vadász György tervei szerint született és túlzás nélkül az egyik leginkább drámai, magával ragadó alkotás az országban – visszaemlékezések szerint nem készült el teljesen az átadó ünnepségre. Megemlékezni és koszorúzni viszont kellett az ugyancsak kerek, 750. évfordulón, így gyorsan készítettek egy másikat a település déli határában, az akkor még javában üzemelő muhi csárda mellett lévő apró parkban. Napjaikban áll még néhány kopjafa itt, bár látogatójuk nem nagyon akad, hiszen a csárda már rég leégett, a düledező falak látványa aligha késztet bárkit megállásra.
Kicsit szerencsésebben alakult a nagy, „valódi” emlékmű sorsa. Az átadása után egymásnak adták a nem létező kilincset a látogatók, hiszen a neves építész valóban nagyszerű, mindenki számára könnyen dekódolható művet alkotott. A mellette elfutó, forgalmas 35-ös úton a megközelíthetőségre sem lehetett panasz. Később még bővült is a mesterséges dombon – amelyhez a földet az ónodi vártól hozták ide – álló keresztek, kopjafák sora: a lefelé bukó szárnyas angyal fából készült szobrát (Kiss Sándor alkotása, mint a többi plasztika is) 1992-ben helyezték el a csatában elesett johannita lovagok emlékére. Mára sajnos már csak torzó: az egyik karja és szárnya, valamit a feje odalett.
Mert persze jöttek a hétköznapok, amikor kiderült, hogy korántsem egyszerű üzemeltetni a szabadon látogatható emlékhelyet. Előbb a település gondozta, majd a megyéhez került. A megyei önkormányzat átadta a múzeumnak a telket, amely viszont szintén nem tudott állandó felügyeletet biztosítani. Végül kiadták az üzemeltetését egy vállalkozónak, majd vissza is vették, mert névtelenül nyilatkozó forrásunk határozott állítása szerint felmerült a gyanú, hogy a bejárati épületekben prostituáltak fogadták az autózásban megfáradt (többnyire kamionos) kuncsaftjaikat. Így az emlékmű visszaszállt a múzeumra, s náluk is maradt egészen 2013-ig, amikor egy kormánydöntés értelmében minden múzeumot annak a településnek kellett átvennie, amelyen található.
Muhiban alig több mint félezren laknak, s hiába büszkék az emlékműre, a karbantartást még meg tudják oldani, azonban a felújításra már nem futja.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
„Sajnos pusztulnak a keresztek, jelenleg nyolc-tíz darabot kellene pótolni, s a többinek a faanyaga is rossz állapotban van. Tavaly irtottuk a borostyánt, ami ugyan romantikus látvány, de nagy kárt okozott a keresztekben. Repedések vannak a beton tartóelemekben is, s a talpfák is tönkrementek. Kiírtuk, hogy balesetveszélyes a meglátogatása, de bezárni semmiképpen sem fogjuk, mindenképpen látogathatónak kell maradnia” - mondta el portálunknak Rácz József, Muhi polgármestere. „Néhány millió forintot költöttünk rá tavaly, de ennél sokkal többre, egy teljes rehabilitációra volna szükség. Mivel történelmi emlékhellyé nyilvánították, kapcsolatban vagyunk a Nemzeti Örökség Intézetével, azt ígérték, igyekeznek majd a felújításban segíteni. Jelenleg egy üzemeltetési tervet dolgozunk ki, hogy pontosan átlátható legyen, mennyibe kerül a fenntartás.”
Ahogy eddig, úgy idén is lesz ünnepi megemlékezés a csatáról. A rendezvény április 22-én 11 órakor kezdődik a templomban, majd a vendégek átvonulnak az emlékműhöz. Szokás szerint a meghívottakon kívül várják az érdeklődőket is az eseményre.
Az elmúlt években a kutatásoknak hála sokat bővültek a muhi csatával kapcsolatos ismereteink. Átértékelték az írott forrásokat, Pusztai Tamás régész pedig a 13. századi Mohi településmaradványainak közelében bukkant egy árokban két eltemetett, feltehetően a csatában meghalt férfi maradványaira. Jól halad a topográfiai kutatás, hogy a csata egyes helyszíneit (a híd, a tábor, különböző utak) azonosítsák. A csatán túl sok új eredmény született a tatárjárás következményeiről, az ahhoz kapcsolódó tragikus eseményekről is. Talán lassan időszerű lesz az újabb összegzés kötetben, kiállításban, amihez méltón kapcsolódhatna a muhi emlékhely felújítása is.
A muhi csata emlékműve a műemlékem.hu adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Idén áttörésre kerülhet sor a 13. század leghíresebb csatájának kutatásában: a több száz hektár átvizsgálása csak a közösségi régészet keretén belül sikerülhet.