Műemlékké nyilvánítanák majd’ az egész falut
Az utóbbi években ismét fejlődésnek indult Nagybörzsöny a II. világháború előtt évszázadokon át a környék legfejlettebb települése volt. A magyar lakosok mellé az Árpád-korban német telepesek érkeztek, akik nyelvüket máig megőrizték. Az őslakosok építették a XIII. században a román stílusú Szent István-templomot, míg a németek szintén XIII. századi egyháza, a mai Bányásztemplom a gótika idején jelentősen átalakult. A bortermelésből élő egykori mezőváros elől a trianoni határ elzárta a felvidéki piacokhoz vezető utat, majd az 1945 utáni kitelepítés, a beszolgáltatások majd a téeszesítés lezárta a korábbi virágzást.
"Kétezer táján értük el a mélypontot, azóta lassan megindult a település felfelé, köszönhetően elsősorban a turizmusnak – és a helybeliek aktív munkájának. Meggyőződésem, hogy ez lehet a továbbiakban is a kitörési pont. Jelenleg is nyolc-tíz rendezvényt szervezünk évente, sorra nyílnak a vendégházak, olykor a nyaralóknak köszönhetően másfélszeresére nő a falu lélekszáma” – állítja Batizi Zoltán.
Nagybörzsönyben egyébként a napokban adták át a műemlék vízimalom felújított kerekét és duzzasztógátját. Az építést, az alkatrészek javítását helybéli magánemberek, cégek és a Márianosztrai Fegyház és Börtön elítéltjei végezték társadalmi munkában, illetve baráti áron.
Nagybörzsöny jelenleg védett műemlékei a műemlékem.hu adatbázisában
